Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Az engedély megszerzése még nem jelentette a vasútépítkezések tényleges megkezdésiét, úgyhogy két év múlva — 1897-ben — a kamarai jelentések is még mint meghosszabbított előmunkálati engedélyről írnak a vasúttal kapcsolatban.

12Foirgách gróf hamar túladott az engedélyen, mert 1899-ben a megyei képviselőtestülethez már Rózsa Károly, Gfréver Miklós és Grossimann Vilmos, budapesti lakosok, mint a HÉV építői fordultak támogatásért. Mivel kérelmük megalapozatlan, volt (hiányoztak, az építési tervek, költségek, az érdekeltségi kör, a vasút tervezett forgalmi adatai) érdemleges tárgyalására nem került sor. Az ismételt tárgyaláson a képviselőtestület, még; 1899-ben 15 000 Ft-ot megszavazott ugyan azzal a kikötéssel, hogy a vasút megnyitásától kezdve —, de 1902-nél nem előbb — a, közúti költségvetésből 50 évig, kaviesolás címnél elért megtakarítás terhére évi 800 Ft járulékkal segíti a vasutat. A losonci gőzmalom felmentést kapott a vármegyei közúti alapba fizetendő 100 Ft alól, mivel a vasútja — a majd megépülő — gácsi vasút részét, fogja képezni. Gács község is úgy határozott, hogy évente garantál 800—1000 q kocsirakományt, a hiányzó szállítás után pedig a vasutat kárpótolni fogja kilométerenként 5 korona, q-ként pedig 5 fillérjével.

123 Az engedélyesek azonban a kellő tőkét nem tudták megszerezni, így az, érdekeltséget 1904-ben a Losoncvidéki h. é. Vasút Rt. néven alakult társaság vette át.

124 A törvényhatóság

1 ismét, megszavazott 40 000 korona törzsrészvény ellenében, támogatást, ami azt jelentette, hogy 50 éven át 2000 korona évjáradékot fog adni, ha az építkezés 1905-ben megkezdődne. A ker. miniszter azonban nem engedélyezte ezt a támogatást, mert nem tartotta a fedezetet megfelelőnek.

125 Válaszukban a testület kimutatása szerint, a vasút 7 km-es fenntartásánál 3420,90 korona megtakarítás mutatható ki, ami lehetővé tenné a támogatást. Sőt, 1905-ben a tvh. ismételten kimondta a vasút segélyezését, Losonc város 1905. április 18-án 50 éven át fizetendő 600 korona segéllyel ígérte meg a támogatást a vasútnak. Egyedüli feltétele az volt, hogy ezzel szűnjék meg a gőzmalom vasútvonala.

12

*

3 1906. július 14-én megtartották az alakuló közgyűlést, ahol Pallós Ignác vállalkozó hajlandó volt a vasútvonalat kiépíteni. A Losonc—Gács közötti Vasútvonalat még ugyanebben az évben, december 18-án át is adták a forgalomnak, mintegy 10 km-es hosszúságban. Állomásai a következők lettek: Losonc—Losoncvásártér felt. m. h.—Ladó—felt.m. h.—Gács.

127 A VÁC—BALASSAGYARMAT KÖZÖTTI VASÜTVONAL Nógrád megye nyugati területének és a megyeszékhelynek a bekapcsolódása az országos vasúthálózatba, állandó problémaként jelentkezett a XIX. század utolsó évtizedeiben a megyében. A most tárgyalt vasútvonal megnyitására 1909-ben került sor, de korábban már 1891-ben, majd 1896-ban vasutat kapott a megye, de mégis:, mint az előzetes tervekben legfontosabbnak kijelölt Vác—Balassagyarmat vasúti irány jóval korábban szerepelt a köztudatban. Ezért, is vázoljuk fel a címben jelzett vasút keletkezése körüli bonyodalmakat. 128 A megyeszékhelyt és a fővárost összekötő vasútvonal megépítéséről már 1883-tól van írásos anyagunk. A megyei hetilap — a Nógrádi Lapok és Honti Híradó — november 11-én, „Lesz már vasút" címmel közölt egy 87