Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

csoporttal megállapodott. A tervet a minisztériumban elfogadták, csekély kiigazítást kérve. A terület politikai bejárása október 23-án kezdődött meg Aszódról kiindulva. Előrelépés azonban csak nem történt, mert novemberben is csak arról volt félmondatos hír, hogy Márkus megegyezett egy bankcsoporttal.

73 1890-re ismét az előtérbe került az aszódi vasút ügye. Február 12-én újból értekezlet volt az alispán vezetésével. Itt jelentették be, hogy Márkus a terveket elkészítette. A vonal az aszódi állomásból indulna ki, Iklad—Domony —Mácsa—Tótgyörk—Püspökhatvan—Ácsa—Kürt—Guta—Nézsa—Kövesd— Becske—Nándor—Mohóra—Szügy megállóhelyek és állomások után. B. Gyarmaton végződne. Hossza 58 km lenne, az építési költség kb. 2 millió Ft. A vállalkozó akkor lesz hajlandó a vasutat kiépíteni, ha az összeg 35 százalékát, 70Э 000 Ft-ot törzsrészvények ellenében az érdekeltek készpénzben adják át. Az elsőbbségi kötvényeket, 1 800 000 Ft-ot a kormány engedélyezni fogja. Azt a feltételt is kikötötte, hogy az aszód—b. gyarmati vidék legalább 2000 hold réoa termelésére kötelezze magát, a hatvani cukorgyár részére legalább 7 éven keresztül. E feltételek után az alispán javaslata a következő volt: a törzsrészvényeket, amennyiben az állam azokat segély által nem tudná fedezni, az érdekeltség, az elsőbbségi kötvényeket pedig a megyei közmunka alap vegye át. Javaslata második részélben arra tért ki, hogy alakuljon egy részvénytársaság, aime'y kiépítené és kezelné a vasutat. Az érdekeltség: pedig szerezzen a megyétől segélyt, s ha a részvények jövedelme a kamatait és törlesztését nem fedezné, a különbözete'; az érdekeltségtől adó útján s;;edje be.

7/l A sajtó reagálása erre csak annyi volt: „milyen jó lesz a vasút, és olcsó, szinte semmibe sem fog kerülni".

75 A megye azonban nem fogadta ilyen egyértelműen a tervet. Losonc és Vidéke с lap február 16-án az aszódi vasúttal foglalkozott. Török Zoltán o. gy. képviselő üstököshöz hasonlította a vasútügyet — találóan. A Nógrádi Lapok erre a hasonlatot fokozva már a Naphoz hasonlította a vasútügyet, amibe csak a gyenge szeműek nem mernek belenézni, mert olyan fényes és világos.

76 A februári értekezlet is fontosnak tartotta az aszódi vasutat, „... hogy enélkül községeink hanyatlani, lakói pedig elparlagosodni fognak". Az érdekeltség április elsején még, a főispánt is felkereste, hogy a jóindulatát megnyerje.

77 Balassagyarmat képviselőtestülete 1890. április 10-én elhatározta, hogy a vasúti törzsrészvényekből 900 db-ot vásárol (90 000 Ft). Vasúti bizottságot is életre hívtak, hogy nehogy a tervezett Balassagyarmat—Losonc csatlakozást elejtse.

78 Az érdekelt községek pótadóval kívánták fedezni a törzsrészvények árát, mégpedig úgy, hogy akik állomást kapnak 10 százalékot, akik nem, 5 százalékot fizessenek.

79 Márkus Ágost a vasútvonal kezdeményezője ekkor a vállalatot átengedte Tolnay Lajos, Pulszky Ágost, ós br. Rosner Ervinnek, akik az előmunkálati engedélyt B. Gyarmattól Szécsényen át Losoncig is megszerezték. A nyomjelzési munkálatokat Márkus mérnökként továbbra is végezte és a tervek szerint Losoncig fogja kidolgozni. Felröppent az a hír is, hogy Pulszky már az engedélyt átadná, ha a megye a vasút kiépítését magára vállalja.

80 Amíg Pulszky nem lett tagja ennek a társaságnak, a megyei közgyűlésen mindig ellenezte a pótadók megszavazását és általában a vasút ellen lépett fel. Jellemző viszont, hogy november 20-án, a losonci értekezleten már az aszódi vasút támogatóijaként lépett fel, pedig tavasszal még ellenezte azt. Sőt, a három engedélyes a megyéihez fordult, hogy 100, illetve 300 000 Ft-nyi törvényhatósági segélyt szerezzen a vasutak kiépítéséhez. 76