Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Nógrád megye alispánjának 1885-ben a közgyűlés előtt tett az a kijelentése, hogy „Balassa-Gyarmat székvárosunknak, ha megyénk a haladás útján előre törni akar, vasutat kell teremteni!" indította el azt a folyamatot, mely végül 1896-ban megteremtette az Aszód—Balassagyarmat vasúti összeköttetést. De vegyük sorjába az eseményeket. A megye keleti területe, az iparosodottabb rész, 1867-ben vasutat kapott. 1891-ben megnyílt az Ipolyság—Balassagyarmat összeköttetés. Ennél korábban, már 1861-ben, felvetődött az a gondolat, hogy Balassagyarmatról, a Galga völgyén át Pest felé vasútvonalat építsenek ki. A terv azonban nem valósult meg ebben a formájában, mert a vasút végül Salgótarjánon át nem épült meg 1867-ben, a Zagyva völgyében.

61 A megye 1885. július 13-án tartott vasúti érdekeltségi közgyűlésén, miután Falk Zsigmonddal és az osztrák államvaspálya társasággal (a Vác—Balassagyarmat összeköttetés ügyében) folytatott tárgyalások sikertelenek lettek, a megye vette át a kezdeményezést. Itt fejtette ki Scitovszky alispán azt a tervét, hogy a MÄV gödöllői, vagy aszódi állomásától a megye, Balassagyarmati h. é. vasutat létesítsen. A közmunka és közlekedésügyi miniszter az alispáni felterjesztésre válaszolva, az előmunkálati engelélyt egy évre megadta. Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye is örömmel fojadta ezt a hírt, s a teendőkre bizottságot választott.

62 A megyei sajtó augusztusában közölte azt a felhívást, hogy „aki a Vác—Balassagyarmati vasútra ajánlatot tett, újítsa meg a Balassagyarmat—Budapesti vasútra is."

63 Augusztus 20-án a balassagyarmati érdekeltség ülést tartott, s az újabb kötelező nyilatkozatok aláírása iránti intézkedésekről tárgyalt. Szeptemberig alig jegyeztek aláírásokat, és ezért októberben a váci—balassagyarmati vasút érdekében emelte fel szavát a sajtó. Az aláírások hiányában nem lehetett a tárgyalásokat folytatni. Sőt idézik a Nyitrai Közlönyt is, amelyben szerepel „egy nagy kiviteli pálya terve, Püspökladány—Heves—Nógrád—Hont—

Bars és Nyitra megyék területén Morvaországba". Nógrád megye ezt a tervet olyannak tartotta a vasút hiánya miatt —, amely magába hordja mindazon előnyöket és feltételeket, melyek a vasutak létesítésének szülő okai. „Ezen tervezet ránk nézve Nógrádiakra szintén igen előnyös lenne, de az semmi esetre sem zárná ki, sőt még inkább kívánatos lenne, hogy megyénk székvárosa az ország fővárosával vasúti összeköttetésben legyen."

64 A vasutak ügye kissé megfeneklett novemberre. Két éve vajúdott már a vasútügy. „Szalmatűz hamvadóban van... a vasutat elejteni annyi volna, mint a megye székhelyét eltemetni örökre." A megfeneklés oka az volt, hogy az irányt elterelték Vác felől. El kell hagyni a gödöllői irányt, tárgyalni kell az osztrák államvasutakkal, vélekedett ekkor a megyei ellenzéki sajtó.

65 1886-ban, hogy a megye székhelye vasutat kapjon, az eddigi koncessziók mellé még egy harmadik is járult. (1. Vác—Balassagyarmat, 2. Rákos—Balassagyarmat, 3. Lázár Mór kis-kéri birtokos által szervezett Balassagyarmat— Hatvan vasúti terv, 4. A Balassagyarmat—Ipolyság összeköttetés.) A megyei lap, mint ismeretes, a Scitovszky-féle vasutat reklámozta. Ugyanis Lázár Mór felihívással fordult a megyéhez, és kérte az érdekelteket, hogy csatlakozzanak a tervéhez, és nyilatkozataikat küldjék el. Közölte azt is, hogy az Erlanger bankházzal tárgyalást is folytatott, de azok nem jártak eredménnyel.

66 Július 25-én Szirákon szintén értekezlet volt, a Hatvan—Balassagyarmat vicinális vasút érdekében. Itt már vázolták a tervezett vasút előnyeit is a többi vonallal szemben, s „mind vicinális mód, csak a hatvan—b. gyarmati 74