Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Horváth István: Beszámoló a Nógrád megyei múzeumok tevékenységéről az 1978. évben

A kiállításhoz szorosan kapcsolódott az a konferencia, amelyet a TIT történelmi szakosztályával, az oktatási igazgatósággal együttesen rendeztünk ez alkalomból; — a salgótarjáni múzeum képzőművészeti gyűjtőkörét, az intézmény jellegét figyelembe vevő kiállításokat rendeztünk, amelyhez kapcsolódtak a balassagyarmati, szécsényi tárlatok. Három irányban folytattuk tevékenységünket: — megismertessük látogatóinkkal az országos gyűjtemények egy-egy teljes egységét, (Zsolnay, kínai porcelán, reformkor művészete.) A kiállításokat az Iparművészeti Múzeum, az MNG rendezte; — bemutassuk az országban, a Nógrádban élő képzőművészek egy-egy kiemelkedő alakját (Czinke Ferenc, Réti Zoltán, Czóbel Béla), a rendezést a lehetőség szerint együtt végezzük más megyei intézményekkel; — több művész közös alkotásait bemutató tárlataink. (A Mihályfi-hagyaték egy kis hányadának bemutatása; a nemzetközi művésztelep kiállításai.) Kiállításainkhoz különböző terjedelmű ismertetőket készítettünk: katalógusokat, leporellókat, amelyek népszerűsége nagy. b) A honismereti mozgalomhoz eredményesen kapcsolódtunk. Az általunk Rétságon megrendezett (aug. 1—10.) honismereti táborban középiskolás fiatalok vettek részt (25 fő), amelyek közül többen pályázóként indultak az országos helytörténeti, néprajzi és munkásmozgalom-történeti pályázaton. Ez utóbbi munkának kiemelkedő eredménye, hogy két második, két harmadik helyezést értünk el az 1977-ben megírt pályaművekkel. Számunkra jellegében és tartalmában is új feladatot jelentett a már említett „Keresd meg! Kutasd fel!" úttörőmozgalom Salgótarjánban. Jelentőségét abban látjuk egyrészt, hogy felmértük a kapcsolatfelvétel lehetőségét a salgótarjáni iskolákkal, az úttörőcsapatok vezetőivel, a történelemtanárokkal. Az érintett intézmények, a szakemberek közös munkája igen gazdag tapasztalatot hozott számunkra, amelyből részben további tartós együttműködés lehetőségei is körvonalazódtak; másrészt intézményünk és a városi művelődésügyi osztály, a városi úttörőelnökség közötti — eddig halovány — kapcsolat az akcióban tovább erősödött; harmadrészt a salgótarjáni munkásmozgalmi múzeum minden dolgozóját — tehát nemcsak a népművelőt — igénybe vette az akció lebonyolítása, ez a közös munkavégzés, az intézményen belüli kapcsolatok tényleges helyzetét, eredményeit és hiányait, jól mutatta. Jelentős eredményeket értünk el — mindenekelőtt Szécsényben és Balassagyarmaton — a közművelődési orientá395