Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

gyarországon. Ez a mű a bolsevizmus első magyar nyelvű népszerű összefoglalása. E munkában Kun Béla először és elsőként kísérelte meg a lenini elmélet talajáról felmérni a magyar társadalom, a magyar proletariátus előtt álló feladatokat, A magyar kommunisták látták, hogy az MSZDP képtelen előkészíteni a magyar proletariátust az, előtte álló feladatokra, a proletárforradalom, a proletárdiktatúra, a szovjethatalom megvalósítására. Ezért vallották a kommunisták, hogy új, forradalmi, az oroszországi kommunisták pártjához hasonló élcsapatra van szükség. „Az új harchoz, melyet rákényszerít a proletariátusra az imperializmus, új fegyverek kellenek, új harcmód és új csoportosulás, mely nem ragaszkodik a régi eszközökhöz, a régi harcmódhoz, hanem mindent a proletariátus új szükségleteihez szab. Ez a csoportosulása a proletariátusnak: a kommunista párt." — írta Kun Béla, a Mit akarnak a kommunisták? с művében. Ez a felismerés történelmi jelentőségű volt a magyar munkásmozgalom számára, ezért joggal tekinthetjük a magyar kommunista mozgalom első fontos elméleti, programot adó dokumentumának. Kommunista Könyvtár gyűjtőcímmel füzetsorozatban jelent meg: Buharin Osztályharcok és forradalmak Oroszországban és a Kommunisták programja c. írás, valamint Szabó Ervin: .4 tőke és a munka harca с műve. Egy-egy fontos kérdést világít meg népszerűen Kun Bélától megjelent: Kié a föld, Ki fizet a háborúért, Mi a Tanácsköztársaság, és Pannekoek Antaltól A zsákmány felosztása c. művek. E füzeteket 10—20 ezres példányban adták ki és terjesztették a magyar hadifoglyok, vöröskatonák között, akiknek útján már 1918. nyarán, őszén eljutott Magyarországra is. Mindezek a kommunista eszmék terjesztéséhez hathatós eszközöknek bizonyultak. A fentiekben ismertetett első magyar nyelvű kommunista kiadványokon kívül a KMP 1918. november 24—1919. március 21. között megjelentetett füzetek közül számos — néhány több kiadásban is — rangos helyet fogfal el gyűjteményünkben. így pl. A kommunisták (bolsevikiek) programja, A kommunisták programja, Csicserin nyílt levele, A dolgozó anya. A KMP programját népszerűsítő kiadványok és a kommunista lap, a Vörös Űjság ismertek és olvasottak voltak megyénkben is, elsősorban az ipari munkásság körében. A kommunista eszmék terjedésének és térhódításának következtében a fordulópont Nógrád megyében 1918. december 26-án következett be, amikor a megyében elsőként Salgótarjánban megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete. A párt szervezése a nagyüzemi munkásság soraiban kezdődött el. A pártközponttal kapcsolatot tartó salgótarjáni kommunisták részt vettek az üzemi szociáldemokrata pártszervezetek ülésein, szakszervezeti rendezvényein, s hirdették a kommunista célkitűzéseket, melyek kapcsolódtak a tömegek napi és távolabbi poilitikai törekvéseihez. A Vörös Űjság 1919. január 1-i számának egyik híre „Kommunista győzelem Salgótarjánban" címet viselte. A cím a valóságos helyzetet tükrözte. Ugyanis 1918. december 26-án fontos tanácskozásokra került sor Salgótarjánban. A tanácskozások jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a KMP központi vezetőségéből Kun Béla és Szaton Rezső vett részt azokon. Délután 2 órakor a vas- és fémmunkások, valamint a bányászok összbizalmi-testülete többségében csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Este 6 órakor a vas- és fémmunkások, a bányászok szervezeteivel közös taggyűlésen határoztak arról, hogy testületileg csatlakoznak a forradalmi munkáspárthoz A taggyűlés után a két szakma összbizalmi-testülete ismét ülést tartott és megalakították a kommunista pártszervezetet, valamint megválasztották a vezetőséget. 35