Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Soós Virág: Régészeti kutatások Nógrád megyében (1976–1978)

Régészeti kutatások Nógrád megyében (1976—1978) Paleolitikum Nógrádmegyer—Homokbánya Molnár József tanácselnök ajándéka nyomán került a múzeumba egy mammutfogtöredék. Lelőhelye a tsz négy évvel ezelőtt lezárt homokbányája (a Magyargécre vezető út mellett), ahol a találó szerint 4 m mélységben, vékony sóderrétegből került elő. Pösténypuszta—Homokbánya Bizonytalan korú, szórvány szilánkok, vakaró. Neolitikum A megye területéről — a rendszeres kutatások hiányát figyelembe véve is — egyelőre megmagyarázhatatlanul kevés az ilyen korú lelet. PATAY Pál összefoglalása óta

1 sem szaporodott jelentősen a lelőhelyek száma2, a legújabbak egyike viszont már nem tekinthető szórványosnak. Hugyag—Aranyos Terepjárás során szántásból gyűjtöttek egy, a lengyeli kultúrában jellegzetes edényfültöredéket kovapengék és szilánkok társaságában. Szécsény—Ültetéstető A Nagylócra vezető országút bal oldalán, a községtől mintegy 3 km-re, a Kerekdombbal átellenben található a hosszú, keskeny plató. Jelenleg a helyi Rákóczi Tsz által művelt terület, ahol a rendszeres mélyszántás folyamatosan és nagy mennyiségben forgatta ki a leleteket

3

. A plató teljes hosszában — és talán a kevésbé meredeken futó északi lejtőjén — a zselizi kultúrának — a felszínre került anyag alapján igen gazdag —, nagy kiterjedésű telepe húzódik. A kultúra fiatalabb szakaszába tartozó díszítésű

4 cserepek (I—

III. tábla, IV. t. 1—5.) mellett feltűnően nagy az ép és töredékes kőeszközök (különböző méretű trapéz alakú balták, vésők) és őrlőkövek (2. kép) számai Hasonló eredményre jutottunk a lelőhely azonosításakor végzett terepbejárás során is: a jellegzetes díszítésű edénytöredékek (túlnyomórészt félgömbös formájú, ill. csőtalpak töredékei: 1. kép) tovább bővült az obszidianeszközök és kőbalták száma (IV. t. 6—12). Ez alkalommal két, a bükki csoport készítményeként meghatározható kis töredéket is sikerült gyűjtenünk (III. t. 4—5). Két antropomorf-töredékről is tudunk, az egyik lábat ábrázol (III. t. 1.). 347