Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

A szociáldemokrata pártban a munkástömegek belépése után kialakult egy jelentős baloldali irányzat, mely ellentétbe került a párt jobboldali vezetőivel, a pártnak a forradalmi folyamat stabilizálását hirdető politikája miatt. A munkások soraiban mind magasabb szintre emelkedett a szervezettség, s a szociáldemokrata párt opportunista vezetése ellen inind élesebb harc bontakozott ki. Látták, hogy a szociáldemokrata párt jobboldali vezetése útját állja a kibontakozásnak, a forradalom továbbfejlesztésének. A munkásosztály haladó, progresszív irányvonalát követő erői új szakaszt nyitottak a munkásmozgalom történetében. A polgári demokratikus forradalom menetében fordulatot jelentett a Kommunisták Magyarorsiági Pártjának megalakulása, 1918. november 24-én. A munkásosztály forradalmi párt

;

a haladéktalanul megindította a küzdelmet a munkásság megnyeréséért, a szocialista forradalomért. Ennek érdekében jelentette meg az, eis5 kommunista lapot Magyarországon, 1918. december 7-én, Vörös Űjság címmel. A lap első száma ,,osztályharcot" Tiirdetett. Hasábjain — megjelenéséig, 1919. augusztus 3-ig — terjesztette a marxizmus— leninizmus ideológiáját, rendszeresen foglalkozott a forradalom időszerű kérdéseivel, Szovjet-Oroszország és a nemzetközi munkásmozgalom eseményeivel. Vörös Újság A KMP november 24-i megalakulása újabb lendületet adott a Nógrád megyei munkásmozgalomnak is, mely a munkások fokozódó politikai aktivitásában nyilvánult meg. A KMP kiadványai, röplapjai már november végén eljutottak az üzemekbe, gyárakba a munkásokhoz. A KMP programja — a termelés munkásellenőrzése, az üzemi tanácsok létrehozása, a bányák, a gyárak, a bankok államosítása, a haladó erők szervezkedési szabadságának követelése igen gyorsan népszerű és vonzó lett a munkásság körében. •Л