Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei középrétetek a feudalizmus kései és a kapitalizmus korai szakaszában (kutatási tervezet)

helyi nemesség erejét, hatalmát, befolyását. (Példa erre az 1890-es székhelyvita, ahol a losonci polgárok vereséget szenvedtek a balassagyarmati, a megyei nemesektől.) A nemesség vizsgálatának befejezése után szélesebb összehasonlítási alapunk lesz az egyes középrétegek viszonyának, kapcsolatának megállapítására, további kutatására. A vizsgált időszakot három részre bontjuk az alábbi periodizációban: 1711—1790; 1790—1849; 1849—1900. Végső soron azonban a kutatást a huszadik század első évtizedeiben zárjuk le, mert mint említettük, ekkorra válik teljesen heterogénné, s veszíti el nemesi meghatározottságát a megyében is. A felhasználható források alapbázisa a Nógrád megyei Levéltár, ahol számos iratanyag áll rendelkezésünkre: közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok; nemességi, úrbéri akták; gazdasági vonatkozású források be- és kitáblázási jegyzőkönyvek, örökösödési, birtokperes iratok stb.; országos összeírások felvételi lapjai. Az egyes családokra vonatkozóan szórványanyagokra vagyunk utalva, mint pl. Bory—Madách, Balázs, Géczy, Schrecker család iratai. Mindezeken túl az Országos Levéltár anyagának megyei vonatkozásai is szükségesek. Fontosak a megye köznemeseinek korabeli írásai is: Sréter János alispáni jelentése, Madách Imre cikkei, Pulszky Ferenc visszaemlékezése, később Bodnár István, Nagy Iván leírásai stb. A század második felétől egyre nagyobb jelentősége lesz a helyi sajtónak, noha az abban közölteket csak az egyéb adatokkal való összevetés után lehet felhasználni. A könyvészeti források közül külön meg kell említeni a megyei monográfiákat (Mocsáry, Borovszky, a „4 kötetes"), valamint a múzeumi tudományos kiadványokban megjelent tanulmányokat; a múlt század végétől a különböző gazdacímtárakat, statisztikai összeállításokat stb. A kutatás nem elszigetelten folyik, az egyes részterületeken szükség lesz a néprajzi, művészettörténeti osztály és a múzeumi könyvtár kutató, feltáró és előkészítő segítségére is. Praznovszky Mihály JEGYZETEK 1. MOCSÄRY Lajos: A magyar társasélet. Pest. 1856. Ю7. p. Ide felhasználtuk még HANÁK Péter tanulmányát: A magyar „középosztály" fejlődésének problémájához. = Valóság. 1962. 3. sz. 23—39. p. Továbbá SZEKFÜ Gyula: Három nemzedék. Bp. 1922. 126. p. — PULSZKY Ferenc: Ipar és földbirtok. — Publicistikai dolgozatok. Győr. 1888. 52—57. p. 2. CSEGEZY Mihály: Ki és mi a középosztály? — Korunk. 1866. febr. 4. 3. HANAK Péter: Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. = Magyarország a Monarchiában. Bp. 1975. 360. p. — GERGELY András—SZÁSZ Zoltán: Kiegyezés után. Bp. 1978. 87. p. — BEREND T. Iván—SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon. Bp. 1973. 142. p. 4. Ez az időszak már nem tartozik vizsgálódásunk időhatárához, a viszonyítható adataik miatt felhasználtuk ide a következő műveket: PANDI Ilona: A magyar „középosztály" kérdéséhez. = Századok 1965. 1—2. sz. 132—151. p. — LACZKÓ Miklós: Társadalmi viszonyok — Uralmi struktúra. = Vita Magyarország kapitalizmus kori fejlődéséről. Bp. 1971. 68—69. p. — KOSÁRY Domokos felszólalása. = Uo. 136. p. 328