Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: A forradalmak időszakának írott és tárgyi emlékei a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban

bányász, a szakszervezet elnöke, Komét Ferenc bányász, Juhász István bányász, Priska Dezső acélgyári szerszámlakatos, Malomhegyi Dezső acélgyári géplakatos, Tóth Pál acélgyári kőműves, Kiss István Hirsch-gyari vasöntő. A nemzeti tanácsok szociáldemokrata, szervezett munkás többségűek, ennek ellenére még sem voltak forradalmi testületek, mely megmutatkozott tevékenységükben is. Intézkedéseik a magántulajdon védelmét, az elért eredmények megtartását, biztosítását, a forradalom továbbfejlesztésének megakadályozását szolgálták. Az intézkedések összhangban voltak a szociáldemokrata párt politikájával és irányvonalával, mely megelégedett az elért eredményekkel s a forradalom továbbfejlesztésétől elállt. Megelégedtek azzal, hogy a hatalom részesei, s ezzel elértnek tekintették céljukat. Nem tartották időszerűnek a szocialista forradalmat, a polgári demokratikus viszonyokat akarták stabilizálni. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom helyi eseményeinek jelentései, a népi-forradalmi szervek tevékenységének írásos emlékei, a nemzetőrségek állományára vonatkozó feljegyzések képezik az alapját az e korból fennmaradt, s a múzeumban őrzött történelmi emlékeknek. Az őszirózsás forradalommal foglalkozó emlékek között található a Salgótarjáni Nemzeti Tanács egy tagjának igazolványa, Jőnásch Ödön névre kiállítva, 1918. november 4-i keltezéssel. A Nemzeti Tanács igazolványa Gyűjteményeink becses darabjai azok a fényképek, melyek őszirózsával a sapkájukon katonákat ábrázolnak; a vörös textilből házilag készített, kézzel festett Népőrség feliratú karszalag. Igen értékesek a gyűjteményben a forradalomban résztvevő, különböző funkciókat betöltő személyek korhű visszaemlékezései. A jelentősebb országos lapok — Népszava, Bányamunkás —, 1918. évi számainak mikrofilmmásolatai hasznos szolgálatot tesznek az e korszakkal ismerkedőknek. 31