Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Szvircsek Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintetel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében

késsége miatt került a múzeumba. Ezek gyűjtése és Őrzése az ipartörténeti kutatás, másfelől az eredményes munka egyik feltétele. Ipartörténeti gyűjtőtevékenység és a bányászattörténeti kutatás kapcsolata Nógrád megyében százados múltja van a szénbányák művelésének. A helybeli és az ide bevándorolt lakosság jó része a szénmedencében nemzedékeken keresztül javarészt bányamunkából élt. így a területen jelentkezői legfontosabb téma, az ipartörténeti kutatás szempontjából a miocén kori barnakőszén-medencében kialakult bányászat részletes: feltárása, feldolgozása. Az ipartörténeti kutatásom most a technikatörténet elemeivel művelt gazdaságtörténeti elemzést értem, ami a bányászlat egy bizonyos területre gyakorolt társadalmi hatását, fejlődését vizsgálja. A gazdaságilag és nem utolsósorban társadalmi szempontból nagy kihatású iparág történetének feltárása nélkül a terület ipartörténetének összefoglalását, területi-ipartörténeti szintézisét nem lehet elvégezni. A bányászat hatását a társadalomra a szén kitermeléséből folyó két üzemi tulajdonság határozza meg, az, hogy a bánya fluktuáló, s egyben periodikus üzem. A fluktuáló jelleg azt jelenti, hogy a szónvagyon egyes helyeken idővel kimerül, a bányatelep befejezi működését, elköltözik. A másik üzemi tulajdonság: a bánya periodikus üzem —, vagyis az év egyes hónapjaiban megnő, másokban csökken a termelés mennyisége. Az őszi, téli hónapokban a munkáslétszám is megemelkedik a termeléssel együtt. A fluktuálasi a bányászatnak a tájira gyakorolt hatásában, a periodikusság pedig, a bányamunkások tagolásában, azaz a telepített munkásság és a téli hónapokra a falvakból felvett időszaki munkásság, a két réteg egymás- melletti életében mutatkozik meg. '

3 Ezért az ipartörténeti kutatás során a bányászat gazdaságföldrajzi vonatkozásait is figyelembe kell venni. Ugyanis a gazdaságföldrajzot érdeklő iparitelephely-választás problémái az üzemek termelési jellegének megváltoztatásánál is jól hasznosíthatók. Az ipartörténeti vizsgálat tárgyát — a bányatelepet, a bányaterületet — gazdasági, technikai, társadalmi és politikai tényezők didaktikus egységeként, komplexen kell felfogni ós; feldolgozni. Az ipartörténeti kutatás során nemcsak a bányaműveléssel, bányatelepítéssel, hanem a bányászok életmódjával is kell foglalkoznunk. A muzeológusnak a gyűjtés megtervezése és kiválasztása céljából előzetesen tisztáznia kell azokat a tényezőket, amelyek meghatározóak lehetnek gyúVjtőtevékenységére. A téma ismeretében, a forrásoknak is ismerője kell, hogy legyen. Az elméleti rész után tekintsünk át egy gyűjtési tervet, amely — bemutatott téma alapján — megkönnyítheti módszeres gyűjtőmunkánkat. 1. A fő téma kiválasztásának módja: Nógrád megye területén a bányászatnak óvszázados múltja van. A terület bányászata a magyarországi szénbányászat történetének harmadik, nagy korszakához kapcsolható, amely 1867. után kezdődött. Az eredetileg nagyobbrészt külföldről telepített bányamunkásréteghez, bányászatunk fejlődése során, nagy számban csatlakoztak a földműves lakosság: köréből is, A bányatelepeken és környékén sajátos, ún. : kétlaki bányamunkásréteg alakult ki. A kutatás témáját az általános helytörténetből kell kiválasztani. Az így kiválasztott témát fel kell bontani, s eldönteni, hogy folyamatos gyűjtésről van-e szó, vagy csak egy adott időszaki feladat megoldásáról. 2. Terepismeret, lelőhelyismeret : A kutatás megkezdése előtt topográfiai előtanulmányokra, térképek beszerzésére van szükség. A terepbejárás után fortráskiatasztert és forrástopográfiát kell készíteni, valamint munkatérképet. 312