Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Múzeumaink életéből - Szvircsek Ferenc: Az ipartörténet-muzeológiai kutatás módszertani problémái, különös tekintetel a bányászattörténeti kutatásra Nógrád megyében

tációs emlékeinek az összegyűjtése, megőrzése. Ebben, a folyamatban jelentkező technikatörténet a klasszikus érítelemben a munkaeszközök és munkafolyamatok fejlődésiét vizsgálja, azaz a munkaeszközök fejlődésének társadalmi hatását és annak a technikára gyakorolt visszahatását. A kutatás természetszerűen komplex módon, technikai és történelmi ismeretek birtokában történhet. A technikatörténet önálló szaktudomány, s mint a műszaki fejlődés történetnek tanulmányozója fő alkotó része az üzemtörténetnek. Itt nemcsak a gépekről, berendezésekrőt, felszerelésekről, szerszámokról esik eizó, hanem a telephely kiválasztásáról, sí termelési terveiről, a munkások munka- és életkörülményeinek alakulásáról isi. A ma iparának első jellemző termékei és eszközei szintén nemcsak a technikatörténet témakörébe tartoznak, hanem helytörténeti értéke és jelentősége; van a meghonosodó új iparágak, üzemek első tárgyi emlékeinek is. Az ipartörténet a technikatörténet módszereivel dolgozik. Szerves tartozéka a konkrét gazdaságtörténeti elemzés. Ezért az ipartörténeti gyűjtőmunkának irányulnia kell egyrészt az iparágtörténetre: pl. amikor a szénbányászat fejlődését vizsgálja egy országion belül, s természetesen annak a tárgyi emlékeit gyűjti. Itt a technológiai összefüggések feltárása az elsődleges cél. Az ipartörténeti gyűjtőmunka irányul másrészt a helyi ipartörténetre is, amikoir egy területi egység: (a megye, ipari körzet, város) ipari fejlődését vizsgálja, annak az illető területre gyakorolt társadalmi hatásával együtt. A tárgyak, itt nem a technikai fejlődést, hanem, a fejlődés hatásának a bemutatását szolgálják. Munkaeszközök és a velük gyártott termékek gyűjtése lehet, a feladat, tekintettel a helytörténeti összefüggésekre. Ugyanis, a helytörténet nemcsak illusztrációja az általános fejlődésnek, hanem éppen a [regionális anyagon keresztül dokumentálja az általános fejlődést. Minden olyan tárgy, vagy ipari alkotás, amely az emberi termelőmunka történetét képes dokumentálni, vagy éppen az alkotó folyamat kialakulását szemlélteti a technikatörténet értékeihez is tartozik, s vele együtt szerves, része az ipartörténetnek. Regionális ipartörténeti szintézisre van tehát szükség, hiszen egy terület ipartörténete, a sajátos és általános jelenségeket összegzi, az ipar struktúráját jellemző üzemek kutatásán keresztül. Az ipartörténeti kutatás során a történeti fejlődési, a terület ipari struktúrája, a hitelviszonyok, az infrastrukturális viszonyok mellett a technikai, technológiai fejlődés történetének a vizsgálata is szükséges. A kapitalizmuskori ipartelepek kialakulásának kutatásánál a legfontosabb figyelembe venni, hogy miért létesülhettek .azon a helyen bánya- és gyártelepek, ezért ismernünk; kell — a döntő

1 társadalmi tényező mellett — a terület, helyi és helyzeti energiáját. Azaz a, földrajzi környezet, a nyersanyaga és energiaigényben, ós. a közlekedési viszonyokban beállott változások mennyire változtatják a telephely korábbi előnyös tulajdonságait. Ma már egyik üzem (gyáripar) telephelyét sem determinálná, a szén, mint energiahordozó közelsége. A közlekedési lehetőségek (munkaerő, szállítás,) a foirgialmi helyzet szerepet játszik, egy telephely kialakulásában, de a megszűnésében is. A legfontosabb elv tehát azt vizsgálni, hogy a természet-földrajzi környezet és a társadalom egymásra hatásának változásán, a társadalmi termelés és: társadalmi viszonyok különböző fejlettségi fokán hogyan hatnak ugyanazok a tényezők. Az ipartörténeti kutatás, harmadik iránya az üzem- vagy gyártörténet. Ez a nevéből következtetve is. magának a gyárnak a működésével és. emlékeivel foglalkozik. A modern ipartörténeti kutatás — üzemtörténeti kutatás — a gazdaságtörténet, technikatörténet és társadalomtörténet módszereinek együttes alkalmazásával vizsgálja a kapitalista, illetve szocialista vállalat fejlődésiét. De ter308