Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

Széllyel tépve szegény Klári, — Csak jaj szava hallatik, S még a pogány mártírjában örvendezni látszatik mielőtt büntetése jogos voltáról meggyőződött volna. Hol a három arany gyűrű Hova tetted hitetlen, Vald meg már most álnok asszony így ordít a kegyetlen. Vond le, — mert én már nem bírom — Kezeimről kesztyűmet. Ez lehúzza, s rá találván A keresett zálogra, Nagyot rikolt, s Klári mellé Földre terül bódulva. Midőn tette szörnyűségére rádöbben, ő is meg akar halni. De neki élnie keil — kéri a haldokló, hiszen gyermeküknek szüksége van rá és kell, hogy ártatlanságáról a világnak hírt adjon! Bérczy János nevével nem találkoztunk a korabeli lapok (Tudományos Gyűjtemény, Auróra, Felsőmagyarországi Minerva) előfizetőinek névsorábanMegismertük Bérczy Jánost az embert, az orvosírót, az orvost, a szépírót. Talán az emberről, a köz érdekét mindenek elé helyező egyéniségről szól junk még saját sorainak felhasználásával. Midőn 1835-ben „Bizonyságlevél" kiadását kérte a megyétől, felsorolta 31 évi szolgálatának főbb eseményeit. Ebből az összeállításból eddig is idéztünk, s az alábbi adatok is innen származnak : Bár az 1788., 1789-i rendelkezések értelmében az orvost lakásán kívüli ténykedés esetén 2 ft napidíj illeti meg, eddig soha nem vette igénybe. így kb. 3000 ezüst ft. maradt a honi pénztárban. A kolera 145 napig tartott a megyében. Erre az időre az orvosokat napi 4 ezüst ft. napidíj illette meg. Ezt az összeget sem vette fel. Ez kb. 460 ft. megtakarítást jelentett a vármegyének. Szolgálata egész ideje alatt fizetésjavítás címén semmiféle pénzt nem vett fel a megyétől. Hivatalos megbízatásán kívül üres óráit mindig a „közjóra" fordította.

6

<> E néhány adalék talán még kiegészíti a Bérczy Jánosról eddig szerzett ismereteinket- Lássuk, értékeljük a teljes embert önmagáért, tetteiért s ne elsősorban Bérczy Károly édesapját lássuk benne! Néhány évvel születésének 200. évfordulója után és halálának 140- évfordulóján az legyen a méltó ünneplés számára, hogy kiemeljük az elfelejtett nevezetes nógrádiak sorából! JEGYZETEK: 1. Almai megvalósulását már nem érhette meg, mert 1778. április 6-án meghalt ,.a ÍR századi magyarországi orvos- és tudománytörténet érdekes egyénisége" — ahogyan Duka Zólyomi Norbert jellemezte az Orvosi Hetilap 1978. április 2-i számában, (119. évfolyam 14. sz.) Tervezetében PERLICZY felsorolta a hazai orvosi iskola hiányából eredő bajokat, s azokat az előnyöket, melyekkel létesítése járna. Ismertette az orvosi iskola megszervezésének módját, eszközeit, tárgyi szükségleteit, programjának főbb elveit. 285