Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

témája volt a megelőző intézkedések kidolgozása, a kolera elhárítása érdekében hozott rendelkezések áthágóinak szigorú megbüntetése, a határzárak („linea", „cordon") felállítása, de ugyanakkor arról gondoskodás, hogy az elzárások miatt egyes helységek élelem nélkül ne maradjanak. Törődtek a „passusok"-nak, úti leveleknek kiadásával, „veszteglő házak" létrehozásával is. Az „elterjedt nyavalya meggátlása eránt rendelések tételére küldöttség neveztetik",

4

^ mely munkájáról szintén a megyegyűléseken számolt be, s intézkedéseik végrehajtására karhatalommal is rendelkeztek. Balassagyarmaton a különösen erősen pusztító járvány az átlagosnál is nagyobb körültekintést, óvintézkedést, az utasításoknak (orvosi konzultációk tartása, az orvosoknak napibér fizetése, a körülzárt területeken a lakosság élelmezésének biztosítása, a dézsmagabona kiosztása, az arra rászorulóknak kölcsön biztosítása stb.) szigorú betartását követelte meg. Engedélyezte a Helytartótanács, hogy a betegeket a lelkipásztorok meglátogathassák. De azt is elrendelte, hogy azokat a házakat, ahol betegek voltak, 10 napig őrizet alatt kell tartani. Utasították a megyei tisztviselőket, orvosokat, hogy a védekezés érdekében saját nyelvükön forduljanak a köznéphez felvilágosító beszédeikkel addig is, míg az oktató felhívások lefordíttatnak. Intézkedett a megye vezetősége arról is, hogy a járvány lezajlása után visszatérjen a normális élet a megyébe (a „cordon" megszüntetése, a kereskedés megindulása, országos vásárok tartásának engedélyezése stb.)."

l() Az általános egészségügy-történettel foglalkozó fejezeten belül elmondottakon túl tudnunk kell azt, hogy már a 18. század végén, a 19. század elején több ízben írta elő helytartótanácsi rendelet a megyei főorvos számára a patikák és a patikaszerekkel kereskedő boltosok rendszeres ellenőrzését. Vizsgálnia kellett a főorvosnak a patikákban uralkodó állapotokat, a gyógyszerek árát, a gyógyszertárak személyzetének összetételét, szaktudásukat, az orvosok és gyógyszerészek kapcsolatát, a rabok és a szegény adózó nép számára kiszolgáltatott gyógyszerek mennyiségét, árát stb.

51 Dokumentumainkban 1811—1812-ből négy gyógyszertárról olvashatunk: a Szécsényben levőről, a losonci „Magyar Király,, gyógyszetárról (tulajdonos Arbitrovics Ignác, a losonci „Fekete Sas" gyógyszertárról (tulajdonos Pokornyi Sámuel) és a balassagyarmatiról (tulajdonos Vischeczky Antal). 1830ban szükséges lett volna gyógyszertár nyitása Szirákon, de egyikük sem volt hajlandó patikáját oda áttenni.

5

2 Többször ejtettünk már szót tanulmányunk során a megye gyógyszertáraiból a „vármegyebeli rabok" és a „szegény adófizetők" részére kiszolgáltatott gyógyszerekről. Ezek mennyiségéről, minőségéről, a gyógyszert igénybevevők személyéről, a gyógyszerekért — a honi pénztárból — kifizetett öszszegről jó kimutatást találunk a megyei közegészségügyi iratokban. Ezekből nézzünk meg néhányat. Adatai jól tükrözik — minden kommentár nélkül — a megye egészségügyi viszonyait: 1835. nov. 1—1836. nov. l-ig Sramkó József füleki gyógyszertárából 142 szegényadófizető részére kiadtak 80 ft 58 xr értékű gyógyszert 1836. nov. 1—1837. nov. 2-ig ugyanonnan kiadtak 135 szegény adófizető és 1 sertés részére 46 ft 36 xr értékű gyógyszert 1837. nov. 2—1838. okt. 28-ig ugyanonnan kiadtak 111 szegény adófizető részére 39 ft 20 1/4 xr értékű gyógyszert 183Э. nov. 2—1836. nov. l-ig a balassagyarmati bzent Lé280