Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Bérczy János élete és munkássága

megcáfol. Munkáját kéréssel zárja. Kéri a szülőket, oltassák gyermekeiket maguk, s gyermekeik érdekében! A malagai járvány hideglelésről s orvosolhatásáról szóló mű bevezetőjében a nemzethez fordul. Kifejti, hogy az volt a célja Arejula munkájának fordításával, hogy honfitársai a betegséget megismerjék, s ezáltal a tőle való félelmük csökkenjen. — Dr. Arejula azon orvosok közé tartozott, aki élete kockáztatásával dolgozott a betegek között, hogy a járvány milyenségéről minél többet megtudjon. — Bérczy fordításának eredményeképpen olvashatunk a „sárga hagymáznyavalya, a sárga hideglelés" meghatározásáról, jellemző tüneteiről, lefolyásáról, kimeneteléről („halálos a sárga hideglelés" az új házasoknak, és az igen katzér ifjaknak". Ha a betegség fellépte előtt az illető más betegségben volt, szinte biztos a halál), orvoslási módjáról (konkrét recepteket is közöl), a beteg ételéről, italáról. Bérczy János nemcsak mint fordító, hanem mint gyakorló orvos is megismerkedett ezzel a betegséggel, amint majd jelentéseiből látni fogjuk. D. Struve Kerestely Auguszt munkájának a fordítása azért fontos a mi számunkra is, mert olyan hasznos ismereteket, tanácsokat olvashatunk az öregséggel, annak elfogadásával, a helyes életmód kialakításával kapcsolatban, mely követendő lehet mindnyájunk számára. A munka az egészség megtartásának „mesterségét" foglalja magába, de az ember testi-lelki állapotát is tárgyalja az alábbi huszonkét fejezetben: „I. Az öregségben boldogság II. Az öregség érdemei az ifjúság felett III. Az öregség leírása IV. A lélek mineműsége az öregségben V. Az embernek a hosszú életre való rendeltetése VI. Hasznos munkásság a vénségben VII. Az emberi élet hosszúságáról VIII. Fő szerek, mellyek által az ember megvénül, a hosszú életnek kecsegtető jeleivel egyetemben IX. Különféle módgyai az élet és vénség meghosszabbításának X. A megvénülés akadállyai XI. Az élemedett kornak elérésére szolgáló közönséges szabások XII. A vénség tekéntete és nemzeti örömnapjai XIII. Munkásság, mozgás és nyugodalom XIV. Az álomról XV. A melegről XVI. A meleg fürdőkről, dörgölésről és kenetekről XVII. Tiszta levegővel való élés XVIII. Ruházat XIX. Étel és ital XX. Víg kedv az öregségben, és az indulatoknak kormányzások XXI. Bizonyos élet módgyához való szoktatás XXII. Az öreg embereknek nyavalyáikról." A ma rohanó embere számára különösen fontosak az elmondottak a helyes életmód, gondolkodás kialakítása szempontjából. 274