Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században

Gazdasági: Borászati és Kertészeti Füzetek Borászati Lapok A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője Nevelésügyi: Időszaki Értesítő Népnövelési Közlemények Nevelés Nógrádmegyei Tanügy Nógrád Megyei Tanügy Szépirodalmi: Röpke Ivek Szatirikus: Kalapács Riadó Trombita Egyéb: Nógrádmegyei Hivatalos Hírlelő Színészeti Közlöny AZ UTOLSÓ ÉVTIZED A Nógrádi Közlöny stílusa új korszakba vezet el. A sajtó itt már üzlet lesz, „a kapitalizmus édes gyermeke... a sajtó morálja a kapitalizmus morálja." Egyre nagyobb szerepet kap a publicitás, „a minél szélesebb nyilvánosság, a minél nagyobb példányszám". S végezetül fokozatosan igazzá válnak Bíró azon megállapításai is, amelyek szerint: „A sajtó állapota, hangija, nívója annak a társadalomnak a képét tükrözi, amelyben ez a sajtó dolgozik, tanít, rikácsol, virágzik és revolverez."^ Ez a fejlődés,, ha az országostól lassúbb ütemben is, de megindul a megyei sajtóban is. Gazdasági csoportok kerítették kezükbe a sajtókiadást, biztos üzletet szimatolva benne. A lapok tartalma — bármilyen fejlécet is szerkesztettek, — ezeknek a tőkés érdekeltségnek az irányvonalát képviselte. Teljes egészében ez a folyamat csak a huszadik század első évtizedében teljesedik ki. Ilyen szellemű volt az 1890 augusztusában megjelent Nógrádi Függetlenség is, amelyből szintén csak egyetlen szám maradt meg, az első. Ugyancsak a függetensegi párt közlönye kívánt lenni, ezúttal Losoncon. Felelős szerkesztője és kiadója Füller Győző volt. Havilapnak indult. Ezt is rögtön megtámadta a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A cikket Pintér Sándor írta, aki szerint az új lapnak semmi köze a függetlenségi politikához, „minden mondata — politikai érzék nélkül, ügyvédi formába öltött replika, gúnyolódás és még gyanúsítás is". Szerinte a lap szellemi védnökei, Gr. Gyürky Ábrahám losonci képviselő, Török Zoltán losonci polgármester és dr. Pulszky Ágost „országos kapacitás". Nekik viszont semmi közük a 245