Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtója a XIX. században

A leírás feltűnően pontos: a megjelenés ideje, a lap élettartama, iránya egyaránt kiolvasható belőle. A cikk szerzője eredeti neveu Jeszenszky Danó (vele még találkozunk) aki talán épp a szerkesztők egyike lehetett, de szerző bizonyosan, ö maga is Losoncon született 1824. január 5-én. (Ügyvédi vizsgát tett, a szabadságharc csatáiban is részt vett.) Mindezek alapján kétségtelennek kell tartanunk, hogy a Pelikán a megye első lapja. Az önkényuralom esztendeiben hosszabb ideig szünetelt a megyei sajtókiadás. Ennek elsősorban politikai-személyi okai lehettek, de a gazdaságiak sem mellékesek. Egyrészt minimális volt az igény a folyóiratokra, másrészt az általános szemléletmód még mindig nem értékelte kellőképpen a sajtó jelentőségét. (Egy megmaradt összeírás szerint a rétsági járásban 1850beft mindössze kilencféle újságra fizettek elő összesen 36 példányban. Ebből öt volt magyar nyelvű kettő német, illetve szlovák.) Másrészt a lapalapítás körülményei is igen nehézkesek voltak, komoly anyagi áldozatokat kellett annak hoznia aki lapindításra vállalkozott. így aztán csak 1857-ben jelent meg a megye második, rövid életű lapja a Népnövelési Közlemények. Máris két tévedést kell eloszlatnunk. A lap nevét igen sokféleképpen említik, pl. Népnevelési vagy Népművelési Közlemények, holott a példányok kézbevételével egyértelműen eloszlatható a félreértés. A másik az indulás dátuma. Egyetlen forrás kivételével (Szalády bibliográfiája) mindenkinél 1858 az alapítási évszám. A tévedés magyarázata egyszerű: a meglevő példányok bekötve találhatók, az eredeti borítókat nem őrizték meg, a kötet címlapján az 1858-as évszám szerepel. Maga az 1857-es indulás a lap átnézésekor derült ki. Egyrészt olvasható ez az előfizetési felhívásban, ahol a dátum: „1857-iki martius 1.", sőt ebből azt is megtudjuk, hogy a „második füzet már sajtó alá bocsátatott". Másrészt a lap harmadik számának a hírek között közlik a cs. kir. helytartóság levelét, amelyben az újság addig megjelent két füzetéről írnak dicsérőleg. A dátum: „Budán, 1857. ápr. 30. A cs. kir. helytartósági osztály alelnökének távollétében cs. k. Helytartósági tanácsos Tandler s. k.'"

1 A lap szerkesztője Mészáros Imre érsekvadkerti plébános. A kiadás helye Balassagyarmat, előállítója a Kék László-féle nyomda. Rendszertelenül jelent meg, hat füzet maradt fenn. Egy-egy füzet terjedelme 80 oldal. Jellegét jól fejezi ki alcíme: „A kath. egyház szellemében" szerkesztve. Nevelési, iskolai folyóirat volt, elsősorban a népiskolai tanítókhoz szólt. Ahogyan az előszó is írja: „... tartalmát nevelés- és oktatástani értekezések, könyvismertetések és iskolai állapotok teszik..." Néhány cím az első számból: „A kath. néptanító és a vallás szelleme; Módszertani eljárás az írni — s olvasni együtt tanításban; Az iskolai kérdések és feleletekről" stb. A szerzők általában egyházi személyek mint pl. Draxler János balassagyarmati káplán, de a cikkek nagy részét Mészáros írta, ki iskolaügyekben elismert szakmai tekintély volt, később iskolai tanfelügyelő is volt, A következő lapnak ugyancsak vannak tisztázatlan pontjai, elsősorban az indulás éve. Ez a Nógrádmegyei Hivatalos Hírlelő. Egyrészt kevés példány maradt fenn és azok is ellentmondásosak. A tény az, hogy az első meglevő példányok 1864-ből származnak és a 2. évfolyam jelzésűek. Egyelőre tehát az indulás évét 1863-ra tehetjük. Olyannyira csonkák az évfolyamok, hogy ezt a kérdést jelenleg még lehetetlen eldönteni. A lap a megye hivatalos közlönye volt. Rendszertelenül jelent meg, általában havonta 3—5 szám, a közölni kívánt anyag mennyiségétől függően. Mérete, tipográfiája sűrűn változik. Szerkesztői vármegyei hivatalnokok, akik 230