Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Pilinszky János: Egyszerre szólnak valamennyi nyelven. Élet és Irodalom. 1970. január 3. Bojár Iván: Kiállításról — kiállításra. Magyar Hírlap. 1970. március 10. Horváth György: Kondor Béla kiállítása a Műcsarnokban. Magyar Nemzet, 1970. március 13. Rózsa Gyula: Kondor Béla kiállítása a Műcsarnokban. Népszabadság. 1970. március 13. Zelk Zoltán: Pénteki levél, Indulatosan. Élet és Irodalom. 1970. március 14. Perneczky Géza: Magyar romantika. Élet és Irodalom. 1970. március 21. Kádár Zoltán: Kondor Béla debreceni kiállításáról. Alföld. 1970. május. Duránci Béla: Kondor Béla. Művészet. 1970. június Miklós Pál: Ikonográfia. Kritika. 1970. június Losonczi Miklós: Kondor Béla művészetének hivatása. Életünk. 1971/3. Rózsa Gyula: Kondor, Melocco, Pásztor. Bemutató a Dorottya utcai kiállítóteremben. Népszabadság, 1972. március 25. Szabó György: Friss tárlatok. Élet és Irodalom. 1972. március 25. Kontha Sándor: Kondor Béla, Melocco Miklós és Pásztor Gábor kiállítása. Kritika. 1972. május B. Supka Manna: Kondor Béla kiállításáról. Művészet. 1972. július. Rózsa Gyula: Meghalt Kondor Béla. Népszabadság. 1972. december 4. Tölgyesi János : Kondor Béla kiállítása a Műcsarnokban. Képzőművészeti Almanach 3. Corvina. Budapest, 1972. Nagy László: Az öldöklő angyal tövében. Búcsú Kondor Bélától. Élet és Irodalom. 1972. december 16. Zelk Zoltán: Kondor Béla. Élet és Irodalom. 1972. december 23. Dévényi Iván: Kondor Béla halálára. Vigília. 1973. február Németh Lajos: Kondor Béla művészi világképről. Művészet. 1973. március. Rózsa Gyula: Kondor Béla. Üj írás. 1974. március Németh Lajos: Kondor Béla. Corvina. Budapest, 1976. Kondor-emlékülés anyaga. Kézirat. Miskolc, 1978. február 17. Kis Mihály: Kondor Béla keresztjei. Művészet. 1978. március EMESE KRUNÁK: Studie über die grafische Tätigkeit von Béla Kondor Die Studie beschäftigt sich mit den von Béla Kondor in der Zeit von 1956—69 geschaffenen Grófikén und der konkreten Analysierung seiner überdurchschnittlichen Werke. Im ersten Teil werden wir mit seinem philosophisch tiefen Gedankenkreis, seinem Schatz an Motiven bekannt gemacht. Kondor wurde durch den im romantischen Sinn aufzufassenden Anspruch auf Vollkommenheit getrieben, um in unserem verfremdeten Zeitalter, welches in Zu179