Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

A politikai események alakulása erősen kisugárzott a képzőművészeti élet területére is. A szocialista realizmus téves értelmezése és formanyelvének erőltetése révén a közösségi művészetet lejáratták. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa által lefektetett irányelvek hatására lassan oldódni kezdett a dogmatizmus szigora, a politikai életben és hatására a képzőművészetben is. A kortárs nyugat-európai irányzatoktól való tökéletes elszigetelődés változatlan tény, de a magyar képzőművészet korábbi eredményei: az Európai-iskola expresszív megközelítései, a Gresham-kör líraisága, a hódmezővásárhelyi iskolában testet öltő plebejus-népies nyelvezet és a, derkovitsi hagyomány végre hozzáférhetővé vált. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a művésznövendékek szabadon választottak a példaképek adta utak követésében. A főiskolán ebben az időben Bortnyik Sándor volt a rektor, a festő tanszéket pedig a Szőnyi István és Bernáth Aurél által képviselt irányzat árinyéikoiita be.

2 Bortnyik — mint ismeretes — a nyolcak és az aktivisták művészi mozgalmának, és a Kassák által meghonosított, absztrakt eszközöket félhasználó, szigorúan és direkt módon aktív politikai mondandót sugalló kifejezésmód híve — ezt próbálta a főiskolán is meghonosítani. E törekvése a tanárok jó részének művészi felfogásától eltért. Kondort filozofikus megközelítései, intellektuális alkata, szakmai igényessége és erős egyénisége miatt gyűlölte. Kirobbant fegyelmijének — melynek során majdnem eltávolították Kondort a főiskoláról — nagyrészt Bortnyik volt a kezdeményezője. A festő tanszéken pedig „a levegő sistergett krómoxid tüzes és ultramarin nagybányai jelszavaktól, dilettáns és posztimpresszionista elvek tömegétől".

3 Vitathatatlan, hogy a Gresham-kor művészeti elveit képviselő festőprofesszorok munkássága jelentős esztétikai minőséget képviselt a korábbi unott naturalizmus ürességével szemben. Talán ezzel magyarázható, hogy a főiskola diákjai között az б hatásuk volt a legnagyobb, sokan kerültek bűvkörükbe. Festőnövendéknek lenni, ekkor egyértelmű volt Szőnyi formanyelvének, színvilágának elfogadásával, követésével — s ez volt az oka Kondor főiskolai festői kudarcának is. Ma már nem követhető nyomon — s lényegtelen is —, hogy Szőnyi támogatta-e, vagy gáncsolta Kondor pályájának alakulását, a tény az, hogy a grafikai évfolyam hallgatója lett. Kondor művészegyéniségét, alkatát ismerve, választása szükségszerű volt. Sohasem érdekelte a felületi szépség megragadása, annál inkább izgatták a mélyben rejlő konstruktív összefüggések, a több rétegű tartalmi összetevők, a szakmai minőség. Mindezt ebben az időben csak a grafikai szakon kaphatta meg. Barcsay Jenő szerkezetet elemző, klasszikus rajzi kultúrát idéző anatómiai tanulmányai, Koffán Károly lelkiismeretes szakmai tudása ösztönzőleg hatott művészi formanyelvének kialakulására. Művészi eszmélésének és formakeresésének jó közeget biztosítottak az évfolyamtársak: 10—12 tehetséges fiatal tanult és dolgozott a műhelyben egyszerre.

4 Jelentős főiskolán kívüli hatások is érték. A főiskola falát Szalay Lajos 1946—47-ben készített grafikai lapjai díszítették, melyek az akkori művészeti életben egyedüli példái a szolgai módon való illusztrálás elkerülésének, a rajzi átírás szakmai minőséget adó lehetőségének. Gondolati — meditativ tartalmukkal a képgrafika önálló műfajjá válásának előfutárai. Kondort szakmai igényessége sarkallta régi nagy mesterek alkotómódszerének megismerésére. Korner Éva segítségével jutott be a Szépművészeti Múzeum grafikai raktárába, ahol Dürer, Rembrandt és Goya lapjait tanulmányozta. Erős hatásuk Kondort egész pályáján végigkísérte. A mesteremberi igényesség és a magas szintű szakmai hozzáértés düreri tanulság. Rembrandt művészetéből az ember sorsa iránti érzékenységet, a tömörség drámai erejét és a fény-árnyék kezelésének rézkarcon való megoldá140