Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

AZ ÜJ ISKOLA FELÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI, AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA KÖRÜLMÉNYEINEK KORSZERŰSÍTÉSE. Az iskola történetével foglalkozó munka első részében már utaltunk arra, hogy a múlt század végén és a század első két évtizedében nehézségeket okozott az iskola működésében az egyre szaporodó, és az időnként hirtelen magasra szökött tanulói létszám, pontosabban a tantermek zsúfoltsága annak ellenére, hogy a társulat fokozatosan növelte a tantermek és a tanítók számát. A 20-as évek elejére is olyan helyzet állott elő, hogy az akkor meglevő 6 tanteremre 9 osztály jutott, s így csak váltakozó tanítás bevezetésével tudtak úrrá lenni a tanteremhiány okozta gondokon. Űj iskola építésére már korábban is volt igény, s a tízes években megvalósíthatónak is látszott egy, az ózdihoz hasonló modern népiskola felépítése, de a világháború kitörése hoszszú időre bizonytalanná tette a tervek megvalósítását. A téma röviddel a proletárdiktatúra megdöntése után is napirendre került az iskolaszék részéről, de a vezérigazgatóság — az akkori viszonyokra hivatkozva — nem tudott érdemben foglalkozni az iskolaépítés ügyével.

37 A sokoldalú követelményeknek való megfelelésre utalva, mind az iskolaszék, mind pedig a tantestület „égetően szükségesnek" tartotta legalább új tantermek építését. A vezérigazgatóság továbbra is tudomásul vette, hogy romlottak a tanítási feltételek salgótarjáni iskolájában, de egyelőre csak ígérni tudott: „Az új iskolaépület létesítésének kérdését szőnyegen tartjuk és arra, ha az aktuálissá válik, vissza fogunk térni." Maga a tanfelügyelő is „továbbra fenn nem taríható"-nak látta a helyzetet, s ő is ígéretet tett arra, hogy a törvényes, és a mai kor igényeinek megfelelő iskola építése ügyében érintkezésbe lép az iskolafenntartóval. Közölte azt is az iskolaszékkel, hogy előzetes értesülése szerint a vállalat nem idegenkedik az új iskola felépítésétől. Hogy ez utóbbi valóban így volt, bizonyítják a tanfelügyelő által ismertetett vállalati elképzelések és tervek, melyek lényegüket tekintve megegyeztek a későbbi tervekkel.

33 Sok évi halogatás után- a társulat megbízásából Marshalkó Béla okleveles építész az 1928. év utolsó negyedében elkészítette az új iskola tervét és műszaki leírását. A kivitelezést Prokisch Jánosra, szintén okleveles építészre bízták.39 A salgótarjáni polgármesteri hivatalhoz 1928. szeptember 4-én küldték el az építési engedélyt kérő levelet, melynek alapján szeptember 19-re tűzték ki a helyszíni szemle napját. Erre, a kérelmezőn kívül meghívták a m. kir. államrendőrség képviselőit, a városi tűzoltóparancsnokot, az ügyvezető orvost, a műszaki tanácsnokot és az építési bizottságot. A szemle alapján engedélyt adtak arra, hogy a vállalat a lebontott régi iskola helyén egy magas földszintes, egyemeletes, 11 tanteremből álló elemi iskolát építhessen/*

0 Az új iskolát —, mely alig egy év alatt épült fel 800 ezer pengő költséggel — 1929. november 5-én avatták, ül. adták át rendeltetésének. Idézzük fel ezt a napot Rőder Alfréd egykori tanító korabeli leírása alapján/

1

1 A Rimamurányi úton (ma Malinovszkij út) árvalányhajas cserkészek, darutollas leventék és ünneplőbe öltözött iskolás gyermekek sorakoztak fel tanítóikkal együtt. Az új iskolaépületet is zászló- és virágdíszbe öltöztették. Mindenki a magas rangú vendég, Klebelsberg Kunó, vallás- és közoktatásügyi miniszter megjelenését várta, akit a vezérigazgatóság kért fel az új iskola átadására. A miniszter megérkezését fél tizenegykor hármas kürtszó jelezte. 123