Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

Magányos próbálkozások vasútépítési ügyben Kronologikus sorrendben, a fellelhető foirrások alapján csak felvázolni lehet, ezeket a vasúti terveket, mivel a tervezgetésen túl több nem történt az érdekünkben. Így a közlések csak torzók lehetnek. 1. A Besztercebányai Ker. Ip. Kamara 1904-ben (86.0.) közölte, hogy Rád— Penc—Bánk—Balassagyarmat között h. é. villamos vasutat szándékoznak építeni. Blaskovich Elemér földbirtokos 1899. március 19-én kapott előmunkálati engedélyt erre a vasútra. A tervezet szerint a vasút érintette volna Rád— Penc—Nézsa—Alsó- és Felső-Petény—Bánk községeket. 1903-ban az engedély meghosszabbítására került csak soir. Ekkor a vasút már folytatódna Bánktól Romhány—Felső- és Alsóbodony—Szátok—Vadkert—Riba érintésével Balassagyarmatig. A vasút továbbra is villamos üzemű h. é. vasútként üzemelne. 2. A Besztercebányai Ker. Ip. Kamara 1906-ban (121. o.) közölte, hogy br. Solymossy Jenő Kisterenye és Pálfalva állomások között tervbe vette egy 102 m hosszú iparvágány építését marokházi uradalmához. 3. Ivánka Imre a sok vasúti próbálkozás után 1907-iben előmunkálati engedélyt szerzett B.-Gyarmattól—Kiskürtös—Nagykürtös—Kékkő—Lest—Tótpelsőc—Dobronya—Mátyásfalva községeken keresztül Zólyomig, majd Szászpelsőc állomásból kiágazva Bábaszék—Korpona útvonalon. (Bb. Keresk. Ip. Kam. jel. 1907/135. o.) 4. 1908-ban a ker. miniszter Romihány—Galgakövesd között létesítendő vasútra előmunkálati engedélyt adott. (Bb. Keresk. Ip. Kam. jel. 1908/126. o.) 5. 1909-ben kapott előmunkálati engedélyt a Losonc—Mucsény—Kis- és Nagyromhány psz. közötti vasút. A tervek szerint a vasút Losoncnál ágazna ki, és a romhányi szénbányákig vezetne. (Bb. Keresk. Ip. Kam. jel. 1909/150 o.) 6. Mutranovák—iNádasd—Ózd közötti hév. 1912-ben a Fried Adorján és Flóris Vilmos budapesti cégnek a „Mátra—Kőrösvidéki egyesült hév rt." Mátranovák állomásától Ivád—Pétervására—Szenterzsébet—Lelesz—Sz. Domonkos községek érintésével Nádasdig és Nádastól esetleg az ózd—nádasdi keskenyvágányú vasútnak szabványos nyomtávú vonallá való átalakítása mellett Ózdig vezetendő szabványos nyomtávú vasútra kiadott előmunkálati engedélyének érvényességét a lejárattól számított további egy évre meghosszabbították. Az engedély érvényessége a Kisterenye állomásból kiágazással tervezett vonalhálózatra is kiterjedt. (Bb. Keresk. Ip. Kam. jel. 1912/145. o.-uo. 1913/150. o.-BKL. 1912. 1. sz. 112. o.) A vasúthálózat kiépülése nem alakította át a szükségletnek megfelelően a megye közlekedését, nem teremtette meg gazdasági vérkeringését. A vasúthálózat nem volt egységes, mert a vasút fővonala az országos érdekek szerint épült, a megye központi területein pedig a helyi érdekű vasutak épültek ki. Nógrád megyén az ország két legjelentősebb vonala futott át. Az egyik, a Budapest—Bécs útvonal, szinte csak néhány percig érintette a megye területét Nógrádverőcénél. A másik, a megye keleti részén húzódó budapest—rutka—berlini vasút volt. Ez a vasút a salgótarjáni iparmedencét szeli ketté. A helyiérdekű vasutak egyik csoportja az Ipoly völgyében épült ki és így kapott összeköttetést az akkori megyei székhely, Balassagyarmat is a fővárossal. A helyiérdekű vasutak másik szárnya a Cserháton keresztül a Galga völgyében húzódott Aszódig. A megye északi iparosodott területeit az Ipoly felső medencéjében és mellékvölgyeiben húzódó vasútvonalból kiágazó szárnyvonalak kötötték össze a déli területekkel. 109