Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

Tekintettel arra, hogy a lakosság településtörténetének vizsgálatakor nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a nép- és nemzetségneveknek, ezért az azonos jelentésű udmurt és baskír elnevezéseket — figyelembe véve a VII. és VIII. századi előfordulásaikat — táblázatba foglalta [62.; 1. az 1. sz fényképet]. Hasonló módon tüntette fel a középső Ob és az Irtis vidéki népnevek baskír nevekkel való párhuzamát [67. ; 1. a 2. sz. fényképet]. A mazuninszki kultúra elterjedését ábrázoló térképen feltüntette az ottani udmurt és baskír csoportok elhelyezkedését [64.; 1. a 3. sz. fényképet] és azok egyes népcsoport neveit is [63.; 1. a 4. sz. fényképet]. A Gyarmat törzsnevünknek az udmurtoknál a Jura és annak déli— udmurt Juri, Jurinka, Juras, a baskíroknál pedig a Jurmati, Jurminszkij, Jurman, Juraktau [72.] és Jurmanti törzsnevek és változataik a megfelelői [66.]. — Ezek eredője az a Jur népnév, amely a Pecsora folyótól a Tajmir-félszigetig — tehát az Uraitól nyugatra — lakó nyenyec—szamojédok népcsoportnevében is megtalálható. A tavgi- [ = nganaszan] és a jenisszei- [ = szelkup] szamojédoknál pedig Juraka és Julaka alakban fordul elő [72.]. Megjegyzi, hogy a szájáni-szamojédok egyik csoportját Mataj-пак hívják [78.]. — A komik Jarang és Jaran [Jaranmu = a nyenyec—szamojédok földje], a hantik Jorun, Jorgan, Jörn, illetve Jar és Or, a menysik pedig Jorgan, Jorin, Jorran-kum és Jarran-kum nevekkel illetik a szamojédokat [72.]. A Jenő törzsnevünknek mind az udmurtoknál, mind a baskíroknál és a barabinszki tatároknál a Jene] a megfelelője, amit — az előzőek során [72—74.] és itt is [76—78.] HAJDŰ Péter két tanulmányának megállapításaival is vitázva

67 — az enyec—szamojéd jene] [ = igazi t. i. „ember"] szóból származónak tekint. Megjegyzi azonban — NÉMETH Gyula és GOMBOCZ Zoltán nézeteit is figyelembe véve —, hogy a szó eredeteztetése sok nehézségbe ütközik [77.]. A Tarján törzsnevünket is kapcsolatba hozza a jenja = jenej szamojéd szóval és abban az udmurt és komi túri, a manysi tari és a magyar daru szavak nyomán a tar, ter, tor, tur — véleményem szerint török eredetű — madárnevekkel való összetételt lát [79.]. Azonosnak veszi a XVII. századi orosz forrásokban szereplő nyugat-szibériai Terenja és Tereny, és a magyar Tarján névalakokkal [77.], amiknek az udmurt Túrja és a baskír Turaj [62.], ez utóbbinak pedig a középső Irtis menti Turas, az ottani Terenye-nek pedig a baskír Terszatszkaja a megfelelői [67.]. Végül is véleményét így foglalta össze: „A baskírban és az udmurtban előforduló népcsoportnevek sorában bizonyos neveknek — Jura, Jenej, Kai [mez], Bar, Bugadi és néhány másnak is —- tökéletesen meghatározott szamojéd eredetük van, mivel azok a leginkább hitelt érdemlő módon, azaz mint nemzetségnevek, ennek a népnek a nyelvéből magyarázhatók meg. Természetesen ez a tény még nem jelenti azt, hogy a nevezett nemzetségi csoportok az idekerülésük idején szamojéd nyelvűek lettek volna. Teljes mértékben kétségtelen ugyanis, hogy ezek a nemzetségi csoportok már nagyon régen asszimilálódtak, és elsajátítva a másik nyelvet, egyedül csak a régi nemzetségneveiket tartották meg. Ez másképp nem is történhetett" [68.]. GENING következtetéseit a Kárpát-medencébe került magyarság személy- és helynév anyaga is igazolja. Az a felismerés, hogy a Gyarmat törzsnevünk nyenyec—szamojéd, a Jenő enyec—szamojéd, a Tarján pedig olyan szamojéd hatásra létrejött manysi elnevezés, amelyben a szóösszeté89