Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

Az mindenesetre jellemző, hogy egy korabeli megyei nemesi lajstromban, ahol a megye 150 — valamit is számító — nemesét sorolták fel, a Krúdyak nevével nem találkozunk. Helyüket mindenképpen a megye kisnemesei között kell keresnünk. A családtagoknak voltak kisebb adósságai, elsősorban a megyével szemben. Ezeket azonban rövid idő alatt törlesztették. Krúdy Pál 1840-ben négy ezüstforintnyi tartozását fizette be, felesége Gaál Ludovika szintén megyei tartozását fizette be a legközelebbi királyi sótárba, a gácsiba. Krúdy János többször kérte javai egybeírását, és azt is kérte kimutatni, mennyi összeg van betáblázva javaira, van-e pör ellene folyamatban stb. Ilyen kérelméből tudjuk azt is, hogy nemcsak Kovácsiban, de Ipolykéren és Kiskürtösön is voltak birtokai. Ezek az összeírások valószínűleg gazdasági akcióihoz kellettek bizonyságul, anyagi megbízhatóságáról, szilárdságáról. Ami a betáblázásokat illeti, a család majd minden tagja szerepel a jegyzőkönyvekben, a betáblázási hirdetményeknél. A sok felvett kölcsön jelzi azt, hogy a birtok gazdálkodásával, a család anyagi helyzetével nem volt minden rendben. Persze ez nem egyedi eset. A középnemesek birtokai közül a megyében alig találunk olyat, amelyre kisebb-nagyobb összeg ne lett volna betáblázva. Ez a jelenség, ti. az eladósodás, az országban is egyre nagyobb méretű lett. 1844-ben kb. 300 ezer forintnyi összeg volt betáblázva a nemesek birtokaira. Krúdy Pál, anyja és felesége 1840-ben 200 ezüst forintnyi kölcsönt kapott a hugyagi „anyaszentegyház" pénztárából. Krúdy Pálné két esetben vett fel 200 forintot a trázsi, illetve a hugyagi egyház pénztárából. Krúdy János is több esetben szerepel. 1842-ben 1000 ezüst forintot vett fel Gyurkovits Páltól. (1844-ben visszafizette.) 1843. április 8-án 400 pengőforintot kért Hof man Kajetántól. Ezt 1844-ben kitáblázták, azaz a kölcsönt viszszafizette. (Valószínű, hogy a kölcsön körüli bonyodalmak vezettek a már említett perhez a felek között.) 1847-ben a varbói Pap Erzsébet adott 4000 forintnyi kölcsönt Krúdy Jánosnak.'

25 E hullámzó kölcsönvétel, visszafizetés és a meglehetősen magas összegek a Krúdy birtok gazdálkodásának kiegyensúlyozatlanságát jelentették. Ami egyúttal jelentette a mindennapos gondokkal való küszködést, a hoszszú távra való tervezés képtelenségét, a birtok fejlesztésének lehetetlenségét is. KRÚDY JÁNOS FIAI: G\ULA ÉS KÁLMÁN A fiúkról eddig kevés szó esett, pedig az ő életüket is szorosan érintette mindez. Az iratokban először Gyulának, az idősebb testvérnek a neve tűnik fel. (Ö — a varbói templom anyakönyve szerint — 1823. december 28-án született.) Szinte kivétel nélkül az iskoláztatásáról van ezekben szó. Apja taníttatni akarta fiát, biztosabb jövőt kívánt neki teremteni. Beadványaiban a megyétől kér segítséget fia beiskolázására. Az elsőre 1835ben még elutasító választ kap. A megye felterjesztette ugyan kérelmét a Helytartó Tanácshoz, de több kérelmező is volt az „oskolai segedelem elnyerése végett", s Krúdy János, Mihályi György és Divényi István közül ezúttal az utóbbi fia, Bertalan kapta meg a támogatást. Ám az apja nem szűnt meg beadványaival ostromolni a megyét, illetve a Helytartó Tanácsot. 1835-ben, majd 1836-ban ismételten kér stipen171