Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

politikai tényezők is közrejátszottak, a Volga jobb partján, az általa meghatározott területen ment végbe. Erre vonatkozó adataimat és feltételezéseimet készülő, Anonymus és a többi krónikáink őstörténeti vonatkozásait tárgyaló tanulmányomban részletesen kifejtem. 88. MELICH János i. m. [1. 45. jegyzet] 107—109. — GENING i. m. 78—79. 89. — Eddig avarkori leletek a Tárna völgyének a nem hegyvidéki szakaszáról ismertek. SZABÓ János Győző: Heves megye régészeti emlékei, II. A „Heves megye műemlékei, I. Budapest, 1969." c, mű 52. lapján ezeK szerepelnek: Feldebrő, Nagyút, Tarnabod, Tárnáméra, Zaránk, Visznek. 90. ILA Bálint i. m. II. 346. a Gortva nevet, Smilauer szlovák nyelvész nyomán, nem szláv, hanem bizonytalan eredetűnek tartotta. 91. MELICH János i. m. még több adat is. így, például, a NagyszombatnaK [ma Trnava] nevet adó patakot 1113-ban Túrna néven említi a zobori apátság alapítólevele. 92. Az udmurt és komi szavakra 1. TARAKANOV, I. V.: К voproszu isztorii i razvitija neszlogovo и v udmurtszkom jazike. Voproszi 77. — A Izsma = Izsvára: POPOV i. m. Voproszi 209. — Az Ikvára: MELICH János i. m. nem tud határozott választ adni 383, 384. — Az udmurt górd szóra: TEPLJASINA, T. I.: О szuffikszah szravitelnoj sztepeni v szevero-zapadnih udmurtszkih dialekta. Voproszi 141—142. — A komi gorda szóra N. SEBESTYÉN Irén i. m. 373. 93. A Zagyva folyó nevét MELICH János i. m. 89., 98—101. stb. a délszláv nyelvek valamelyikéből származtatja. 94. BEL1TZKY János: A palóc nép és népnév eredetéről. Palócföld. 1969. évf. 3. sz. 55—60. — Erre válaszolt BARTHA László: A palócokról. Uo. 1869. évf. 1. sz. 97—101. — Viszontválaszom uo. 1969. 3. sz. 71—75. — Újabb eredményeim egy részét összefoglaltam uo. 1977. 6. sz. A palóc név és a palóc néprajzi csoport eredetéhez. 22—23. — A nyenyec—szamojéd szóra TERESCSENKO i. m. [1. a 70. jegyzetben]. — A korábbi cikkeimben szereplő bizonyítékok alapján teljes mértékben igazat kell adnom BARABÁS Jenőnek, aki szerint a nézetem szerinti „palóc—székely rokonítás" és a „palóc név finnugor—szamojéd etimológiája igazában nincs bizonyítva". Lásd: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. III. évf. 1977. 16. — Úgy vélem azonban, hogy a jelen tanulmányomban közölt néhány felismerés közelebb vitt ennek az etimológiának igazolásához. 95. Etimológiai Szótár a Bolond címszó alatt. — A Pallas Lexikon 1893. évi kötetében részletesen ismerteti Веско címszó alatt a bolondóci vár fekvését és a Bolondvár címszó alatt az ismeretlen eredetű sáncok és földvárak ilyetén népi eredetű elnevezését. — A Bolond és Bolondos helynév azonban lehet személynévi eredetű is. Ilyen jelentésű nevet viselt az 1381-ben a gömöri Belezséren lakónak említett Bolond nevű jobbágy. A balti-finn eredetű csatlakozók körében is el lehetett terjedve a név, amire az észt hull és a finn hullu ,bolond' szavakból [v. ö. a magyar ,hülye' szavunkkal] származtatható, a barsi-nyitrai határon fekvő Hull falunevünk utal. 96. KNIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I/l. Budapest, 1955. [1. kiadás] 378—379. a népnévre, II. [2. kiadás] Budapest, 1974. 705. a növénynévre. Ez utóbbi elnevezés előfordulására 1832-ből és 1838-ból a Balaton mellékéről, 1858-ból a Fertő tó környékéről közöl adatot és azokat az Apera spica venti-ve vonatkozónak tekinti. 97. BALLAGI Mór: A magyar nyelv teljes szótára. Pest, 1867. „Palóc: 2. A gabonaföldeken tenyésző vékony szárú gazfű. — Palócos: 2. palócféle gazzal benőtt". — CZUCZOR Gergely—FOGARASI János: A magyar nyelv szótára. Pest, 1870. „Palóc: 2. A gabona között, kivált lapályos földeken termő vékony szárú gazfű. — Palócos: 2. Palóc nevű gazzal benőtt. Palócos gabona, szántóföld. — Etimológiai Szótár nem említi. — Pallas Lexikon, 1897. „Vadóc, a Balaton mellékén palócfű, néhol konkoly". Részletesen leírja a különböző fajtáit. — Révai Lexikon, 1922. „Palócfű, 1. Lolium". — 1915. „Lolium, vadóc, perje, konkoly, palócfű a Gramineae [Pázsitfűfélék] család genusa, 6 faja van" és ezeket részletesen leírja. — Az újabb növénytani művek nem említik a palóc vagy palócfű nevet. Pl. HORTOBÁGYI Tibor és többen: Növénytan. II. Budapest, 1968. 454. — SOÓ Rezső: A magyar flóra és vegetáció rendszertani növényföldrajzi kézikönyve. V. Budapest, 1973. 344—345. Ismerteti az ország területén való előfordulásait mind a Lolium temulentum, mind a Lolium arvense vonatkozásában. — Uránia 107