Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

-JÍ^Guztua patak ne

ve — m

iként, azt már ILA Bálint is -megjegyezte — nem szláv eredetű.

90 A névképzés kialakulására jó példával szolgál a Torna-patak MELICH János által idézett 1279. évi Tornova és az 1373. évi Torna vize szóalak.

91 Nyilvánvaló, hogy egy Gort+

va szóösszetétellel állunk szemben, amelyben a -va végződés viz-et jelent. A permi-finnségi nyelvek közül a komi va jelent vizet. Például az Izsma folyó neve komiul Izsva. — A Rábcába ömlő Ikva neve szintén komi névadásra vezethető vissza, és nem más, mint Kámába ömlő Ik folyó nevével azonos pataknév komi „víz" szóval történt kiegészítése. — A Gort-\-va összetétel származhatik a komi gorda 'vadkacsa', vagy az udmurt górd 'vörös' jelentésű szavak és a permi-finn nyelvek komiban megőrzött va 'folyóvíz, patak, víz' szavának összetételéből. Én inkább ez utóbbi ..veres patak" elnevezést tartom valószínűnek, mert értesüléseim szerint a Gortva vize áradások idején inkább vöröses, mint sárgás színű.

92 A Zagyva folyó és Zagyva, [-róna] falu neve is minden nehézség nélkül megmagyarázható a magyar 'zagyva, zavaros' szavunkból.

9:! Ez annál is inkább valószínű, mert Zagyva falu — hasonlóan a vele határos Rónával — eredetileg szintén a bolondóci várföldek sorába tartozhatott. Ez a valószínűség azonban szükségessé teszi harmadik megjegyzésem részletesebb indokolását. A „palóc" néprajzi csoportunk nevének szamojéd eredetét és a „bolond, bolondos, bolondosi", illetve a „keverék" jelentését már az 1968-ban megjelent egyik dolgozatomban a nyenyec-szamojéd palóc ige jelentésváltozataival véltem igazolhatónak. Ezek: 1. összezavarni, összekuszálni, öszszetéveszteni, összekeverni; 2. valakit valamivel összezavarni, valamit valamibe belekeverni; 3. értelmetlen, semmit sem jelentő hangokat hallatni, idegen nyelvet utánozni; 4. gügyögni, gőgicsélni; 5. hanyagul, terjendősen fel- vagy leírni valamit.

9/

' A jelentésváltozatok közül az 1—3. pontbeliek alkalmasak a zavarodott elméjű, bolond ember megjelölésére, valamint a mi szláv eredetű Bolond, bolondos szavunk és az ANONYMUS-nál a II. század végén [Cap. 37.] még Bolondos [Blundus]-nak nevezett vágvölgyi várunk nevének a szamojéd csatlakozók nyelvén való megnevezésére.

95 A magyar palóc szó szamojéd eredetére vonatkozó szófejtésemet nagymértékben alátámasztja, hogy van két palóc, illetve palócfű növénynevünk is, amit kutatóink a népcsoportnév eredetét kutatva eddig nem vettek figyelembe. Ez a vonatkozás — bár más tekintetben foglalkozott vele — KNIEZSA István figyelmét is elkerülte.

90 Ezek egyike a perjefüvek sorába tartozó Lolium temulentum — közismertebb nevén a vadóc — néhol azonban így nevezik a KNIEZSA által idézett Apera spica venti-t, a széltippan-t is. A Lolium temulentum főleg az árpa- és zabföldeken tenyészik. Közeli rokona a Lolium arvense, a lenföldeket elgazosító lenfojtó vadóc. Mindkettőjük magvait gyakran támadja meg egy gombafajta, ami loliin vagy temulin nevű alkaloidot termel. Ez bódító hatású, főfájást, hányást, szédülést, érzékzavart és vizelethajtást előidéző méreg. Ezért a palóc vagy palócfű névváltozatai sorában megtaláljuk még a szédítöv&dóc, a részegesíű, a bódító vadóc, a bódítóper je és a — bár a közismerten mérgező hatású konkolyhoz növénytanilag semmi köze — az üszögöskonkoly elnevezéseket is.

97 A növény tehát önmagában véve nem mérges, és magvai is csak a gombafertőzés esetében válnak mérgezővé. A mérgezési tünetek emberek!)6