Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

rületeken, a kabar eredetűnek feltételezhető néhány település a bolondóci várispánsághoz tartozott volna. 2. A Medves-vidéki — azaz a Gortva-, Darnya-, Felső-Zagyva- és Feiső-Tarna-völgyi — bolondóci várnépek is különböző etnikumúak lehettek. 3. A „palóc" népcsoportnevünk a Bolondos vára fennhatósága alá tartozó bolondosi, azaz bolondóci várnépek szamojéd eredetű szóra visszavezethető elnevezése. Az első megjegyzésemre nézve rá kell mutatnom arra, hogy a kabarok határőrszérepét irodalmunk rendkívüli mértékben túlértékelte, éppúgy, mint a székelyekét. Éppen ILA Bálint volt az, aki a „gömörőrök" népi eredetével kapcsolatban kimutatta, hogy azok alaprétege a Keszi és Kér törzsbeliekhez tartozott és telepítések révén más népekkel is keveredtek. Ezzel pedig megcáfolta FEKETE NAGY Antal azon állítását, hogy a „gömör őröktől" származó szepesi tízlándzsások kabarok voltak.

80 Rá kell mutatnom arra is, hogy Gömör területén már a honfoglaláskor különböző etnikumú csoportok találhatók, amire jó példa az Alsó-Rima völgyében fekvő Jéne hadrendi szállás népi környezete. Ez a szamojéd névadásra utaló Jéne délnyugat felől a hasonló névadást sejtető Rima faluval, keletről a csatlakozott bolgárok Nándor hadrendjével, nyugatról az ugyancsak bolgár Bércei [== barszil, ,fakó, szürke, ősz'] hadrendnek a balti-finnségi csatlakozók egyikének nyelvén ,,szürké"-t jelentő, Harmac nevű falujával határos. Ez utóbbi nyugati szomszédja lehetett az az obi-ugor szállás, amelynek emlékét az Ugora-hegy neve őrzi. Az obi-ugorokra különben még a Sajó-völgyi Ugra-hegy és а Kér hadrendi név, a balti-finnségiekre pedig ugyanott a Keszi is utalnak.

87 Nógrádban nem beszélhetünk tömeges kabar letelepítésről. Az itt levő Kazár és Kozárd helyneveink nem biztos, hogy a kabarok egyik törzsének a nevét viselik. Inkább Mén-Marót bihari kazárjainak egy-egy idetelepített „osztagára" vonatkozhatnak. A kabar eredetűnek feltételezhető helynevek feltárása különben is nagy nehézségekbe ütközik, mert azokat a különböző török, iráni, sőt esetleg a böszörmény névadású települések sorában is kereshetjük. A második, a Medves-hegység vízneveivel kapcsolatos észrevételem kiinduló pontját MELICH János azon észrevételére alapozom, hogy a Torna patak- és településneveink nem a szláv trna 'tüske' szóból származnak, mert legtöbbjüknél a szláv névalak megjelenése előtt a Torna vagy Túrna névalak szerepel az oklevelekben. — Nyilván ezen, a csuvas törökben túrna és torna ,daru' szóból alakult — ami GENING szerint a manysiban tari 'daru' szóalakú, és a barabinszki tatárok Tari nemzetségének és a magyarok Tarján törzsének nevében is felismerhető — a Tárna folyócska neve is. A Tárna és a Zabar falu feletti Gyepütető vízválasztójától északra futó Darna = Darnya neve lehet tehát török, obi-ugor, sőt magyar névadású is.

88 A török névadás feltételezése esetében gondolhatunk avar, bolgár-török [csuvas] és kabar elnevezésre. Egy kétségtelen, hogy ősi út vezethetett a Tárna völgyében a zabari gyepükön át az ugyanazt a nevet viselő Darnya völgyébe és onnét északra, a gömöri vastelepek felé. Ugyanilyen — pontosan kimutatható — vasszállító út vezetett a vaskovácsok központjának is tekinthető [Mező-] Tárkányból, az egri és szarvaskői avar leletekkel igazolhatóan, a Hangony völgyében fekvő Várkonyhoz, ahol a X. században már a honfoglaló magyarok is vasat bányásztattak és fegyvereket kovácsoltattak.

89 95