Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Molnár Pál: Adatok a bányamunkásság létszámának, összetételének változásairól, helyzetéről, harcairól és életmódjáról 1900 és 1919 között

54. Ugyanott 55. Ugyanott 56. Ugyanott 57. Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Adattára. 2041—76. sz. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1906. 58. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1913. 59. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1906. 60. Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum Adattára 2063—77. sz. Dr. Belitzky János: Az 1907—1908. évi üzem és munkaerőgazdálkodási adatok, tekintettel az életkörülményekre a Salgótarjáni bányaigazgatósági levelezés alapján. 61. Dr. Belitzky János i. m. 1901—1903. 62. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1913. 63. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1906.; 1907—1908.; 1905—1913. 64. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1906. 65. Dr. Belitzky János i. m. 1907—1908. 66. Ugyanott 67. Dr. Belitzky János i. m. 1905—1906.; 1907—1908. 68. Ugyanott 69. Ugyanott. 1905—1913. MOLNÁR PÁL ADATOK a nógrádi bányamunkásság létszámának, összetételének változásáról, helyzetéről, harcairól és életmódjáról _19_00 és 1919 között. A nógrádi szénmedencében is fejlődött a technikai színvonal a monopolkapitalizmus kezdeti szakaszában. Űj bányák feltárása, a régiek korszerűsítése, a bányamunkásság körében a törzsmunkások arányának növekedése és túlsúlyba kerülése a stabilitás irányába hatott. Ugyanakkor a bánya „vándorüzem" jellege — vagyis, hogy 10—15 év alatt kimerültek a szénmezők — azt eredményezte, hogy a fluktuáció a gyáriparénál magasabb maradt. A bányamunkásság helyhez kötését célzó kolóniarendszer kiépítése nem bizonyult elégséges eszköznek a stabil munkásgárda kialakításában. Továbbra is szükség volt a környékbeli bejáró és a liptói, barsi nagyrészt nemzetiségi munkásokra. A bejáró munkásság egy része proletár, más része kétlaki. Utóbbiak a nagycsaládban még otthon mezőgazdasági munkát végeznek. Az 1900—1903 között lezajlott válság terheit a bányatőkések igyekeztek a bányászokra áthárítani. A bányamunkásság azonban — az 1903-ban megalakult Vas-Fém és Szénmunkások Szövetsége, valamint az SZDP központi szerveivel kialakított kapcsolatai révén — szervezetten lépett fel jogainak érvényjuttatásáért. A sztrájkok, osztályharcos fellépések a háború utolsó éveiben váltak intenzívebbé, majd a KMP helyi szervezetének megalakulásával tudatosabbá. A KMP létének, munkájának is köszönhető, hogy a nógrádi bányászok hősiesen helytálltak' a Tanácsköztársaság védelmi harcaiban. A technikai fejlődés és osztállyá szerveződés hatott a bányamunkásság életmódjára is. Kereseti viszonyaik, fogyasztási struktúrájuk, kulturális és szociális ellátottságuk azonban nem tartott lépést a település legnagyobb vasipari üzemével a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt-val, de elmaradt a fejlődés szükséges és lehetséges mértékétől is. 56