Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Múzeumaink életéből - Beszámoló a Nógrád megyei múzeumok tevékenységéről (1977)

•— a karancsberényi kiállítások írásos vezetőjének újra kiadására nem került sor ; — Könyvtári gyűjtőkör kidolgozására nem került sor; — Több iskolai közösséggel terveztünk rendszeres munkakapcsolat felvételét. Azonban kiderült, hogy a jelenlegi együttműködési formák is elég jelentős munkát jelentenek a munkatársaknak, ezért újabb intézménnyel nem alakítottunk ki folyamatos együttműködést. — a banki kiállítóhely felújítása 1978-ra csúszott át; c) igazgatási terület — a salgótarjáni Síküveggyárral kötendő együttműködési szerződés aláírására — az előkészület hiányosságai miatt — nem került sor ; — néhány személyi anyag rendezését kíván. Elsősorban az aktuális minősítések elvégzését kell pótolni ; 2. Másik — igen lényeges követelményt — az igazgatási munkával szemben kell támasztanunk. Az örvendetes személyi és tárgyi fejlesztések már nem adnak lehetőséget a korábbi — mondhatni naturális — igazgatási, irányítási szemléletnek és gyakorlatnak. Tehát a korábbi felfogás szerint dolgozni nincs lehetőségünk. A tennivalóinkat egy mondatban összefoglalva: a szervezetszerűbben működő mechanizmusban látjuk, amely nyilvánvalóan a múzeumi munka követelményei szerint épül fel. A mechani egyéni és az intézményi felelős döntés és munkavégzés, az időben és pontosan meghatározott feladatok, a szakmai felkészültség magas színvonala a lehetőségek biztosításának, a kivitelezés magas szintjének összhangjából — mint jó követelményekből — áll össze. Ha most — végül is — megvizsgáljuk a megvalósult és el nem végzett feladatok mérlegét, úgy vélem, az I. félév értékelésekor elmondott kedvező megítélésen nem kell változtatnunk. A mérleg a megvalósult — még pedig a tisztességes szakmai színvonalon megvalósult — feladatok oldalára billent. Ez pedig olyan tény, amelyet követően nem kell az elkövetkezendőkre fogadkoznunk, csak továbbra is — olykor a fejlődő környezetünket gyorsabb ütemre ösztönözve, máskor az előttünk járók után szaporázva — végeznünk, tennünk, amire vállalkoztunk. Salgótarján, 1977. december. Dr. Horváth István megy. múz. ig. 323