Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)

A Cserhát területének fönti meghatározásába tartozó részletek valamennyiéről azonban Noszky Jenő végzett alapos,_elmélyült,^pozitív, erecU menyekben gazdag, geológiai, paleontológiái, geográfiai kutatásokat. Ennek gyümölcsét nyújtotta át a köznek „A Cserháthegység földtani viszonyai" című művében (1940). A Cserhátról készített monográfiája igen részletesen ismerteti a Cserhátnak és távolabbi környékének rétegtani, szerkezeti és vulkanológiai viszonyait. A mű értékét fokozott mértékben emeli egy 1 : 75 000-es földtani térképmelléklet, és 20 szelvényes ábra a szerző készítésében. Ezt a munkáját a Földtani Társulat a mű tartalmi értékéért és a szerző személyének megbecsüléseként 1948-ban a Szabó-emlékéremmel tüntette ki. „Ez a munka ahhoz a területhez tartozik, amelyet Palócföldnek nevezünk, s amelyhez Noszky Jenőt megható és mélységes vonzódás fűzte. A Karancsról úgy emlékezik meg, mint a palócság Szent hegyéről, Olimpusáról" — állapítja meg Bogsch László Noszkyról tartott emlékbeszédében. Noszky Jenőnek szenvedélyévé vált a geológia, de ugyanakkor kutatta a földi élet fejlődésének történetét is. Alapos elemzéssel kutatta a Cserhát hegység stratigráphiai, az egymásra következő geológiai rétegek viszonyait, kezdve a kristályospala képződmények korától. Ehhez a Salgótarjáni Kőszénbánya RT 1910-i kutató fúrása, valamint az 1911—1912-ben G25,6 m-re lehatolt balassagyarmati artézikút fúrása szolgáltatott közvetlen bizonyítékot, melyek eruptív vagy üledékes kőzetekből a Föld ős-, illetve ókorában keletkeztek. Kristályospala képződmények nagyobb öszszefüggő tömbben Nógrád, Gömör és Zólyom megyék összeszögelésénél lépnek föl Noszky Jenő megállapítása szerint. Délnyugat-Nógrádban (Vác—Kosdi, Csővár—Nézsai, Romhány—Petényi) kibukkanó márga, dolomit rétegek, mint középkori mezozóos alaphegységi képződményként jöttek létre mintegy 200—250 millió évvel ezelőtt. A nógrádi rögvidéken megkülönböztet sötétszürke, szaruköves, bitumenes mészkövet, dolomitot, fehéresszürke mészkövet. A Cserhát legidősebb harmadidőszaki képződményei meszes-homokkő konglomerátok. Noszky Jenő megállapításában a kosdi eocén széntelepek fekvői, illetve fedői. Az oligocén képződmények a Cserhát külső peremén, az Ipoly völgyébe, onnan a Cserhát északi oldalán át a Zagyva völgyébe folytatódna. Az oligocén második emeletét Sóshartyán, Kishartyán, valamint Karancs, Sátoros területén észlelte felbukkanni. Agyagos, márgás képződmények. Salgótarján környékén a felső oligocén ún. Cattieni emeletében durva homokkő nagy elterjedésben van meg. A felső oligocén Salgótarján vidéki, illetőleg Zagyva-völgyi kifejlődés egy 400—500 m vastagságot is eléri. Egészében tengeri kifejlődésű. A Cserhát Cattieni rétegeinek tanulmányozása során annak faunáját is meghatározta, ami részben saját gyűjtése, részben a Nemzeti Múzeum anyaga alapján mintegy 300 meghatározást tartalmaz. Lelőhelyei: Csornád, Veresegyháza, Naszály, Balassagyarmat, Szanda, Diósjenő, Hollós, Nézsa vidéke. Az Ipoly völgyében nevezetesek az ipolytarnóci, rappi és mucsinyi cápafogas homokkövek. Kishartyán északi oldalán homokkő zónában észlelt egy érdekes Pecten tartalmú betelepülést. A miocén 20—25 millió évvel ezelőtti képződményei első helyet foglalják el a megyénkben. Ezek alkotják a hatalmas andezit-riolit vulkáni takarókat — a szénformátió be276