Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Arcképcsarnok - Kerényi Dániel: Id. Noszky Jenő (1880–1951)
Jenő az elemi iskolát 1886-ban Léván kezdte, de mivel édesapja, mint uradalmi kertész hozta el családját NagykereskénybőlLapujiőre (Nógrád m.), így a II— III— IV. osztályt Lapujtőn végezte. Kiváló tanulmányi eredményeivel nagy örömet szerzett szüleinek. 1893-ban a losonci állami főgimnáziumba került. Már a IV. osztálytól kénytelen volt korrepetítoroskodni, magántanításból, a saját erejéből tartotta fenn magát. Ügy érezte, hogy a középiskola elvégzésével nem fejezheti be tanulmányait. 1899-ben Petőfi emlékezetére ünnepi előadásra kapott megbízatást. 1900-ban, mint nyolcadikos gimnazista, Kármán József: „A nemzet csinosodása művének irányeszméi" с dolgozatával a Nógrád megyei Madách Társaság pályázatán első díjat nyert. Pályázatában Mária Terézia és II. József alakjáról rajzolt képet. 1901-ben Kazinczy és a nyelvújítás с pályázatával hasonló képpen az első díjat nyerte el. Egyéb irodalmi munkák, előadások, közlemények mintegy húszra tehetők gimnazista korában. 1901-ben érettségi vizsgát tett. 1901—1905 közt a budapesti Tud. Egyetem hallgatója volt a természetrajz-földrajz-kémia szaktárgyakból. Mivel szülei továbbra is Lapujtőn maradtak, Jenő gyermekük, mint egyetemi hallgató is haza-haza látogatott. De ezek a látogatások is mindmegannyi kutató, gyűjtő munkával párosultak a Karancs vidékén. A fizikailag megerőltető munka mellett idegeit is próbára tették olykor ezek a kirándulások. A kövületek, kőzetek segítséget nyújtanak egy-egy terület földtani megismeréséhez. A köveket és ősmaradványokat akarta ő is megszólaltatni. A gyermekkorban és ifjúkorában a lakóhelyéről, annak tájairól, a karancsi táj szépségeiről s általában a palócföldről kapott benyomásai végigkísérték őt egész életén át, amit nemcsak szakmunkái tükröznek, de irodalmi munkássága is bizonyít. Középiskolai tanári alapvizsgát 1903-ban, szakvizsgáját 1905-ben, a pedagógiait 1906-ban tette le. Majd évek hosszú során át folytatott tudományos tevékenységének igazolásaként megszerezte a bölcsészdoktori címet. Földtanból, mint főtárgy, őslénytanból és földrajzból, mint melléktárgy doktorátust szerzett 1923. ápr. 27-én. Egészen fiatalon, már 1903-ban kezdte meg a közép-nógrádi területek geológiai és paleontológiái kutatását. Tudományszeretete már korán megnyilvánult. Az egyetemen, az akkor alakult Természetrajzi Szövetségben az őslénytan előadójává választották. Már egyetemi hallgató korában elnyerte a Földtani Társulat egyik pályázatának díját, a salgótarjáni barnakőszénmedence egy részének leírásával foglalkozó dolgozatával. 1903 és 1904 nyarán Bars és Hont, valamint Nógrád — Gömöri bazaltvidéken végez geológiai kutatásokat és gyűjtéseket. 1905-ben az Egyetem Természetrajzi Szövetségének írta le a Karancs kontakt képződményeit. 1910. január 5-én a Magyarhoni Földtani Társulat dr. Koch Antal elnökletével megtartott szakülésen Noszky Jenő a Nógrád megyei Karancs és környékének sztratigráfiai és tektonikai viszonyait ismertette, kiemelve a fáciesbeli különbségeket. Előadásának kivonatát a Földtani Közlöny negyvenedik kötete (1910) tartalmazza, melyet itt szó szerint közlünk: „A vidék legrégibb képződménye a sokáig karbonkorúnak vett agyagpala a Karancs talapján; ez sokkal fiatalabb képződmény, amelyet helyenkint az andezit áttörések metamorf izáltak ; de sem településüket tekintve, sem 268
