Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Mária: Komjáthy Anzelm élete és munkássága (1818–1900)
nöklete alatt álló iskolai tanács kpzpli". A 128. § s zerint: „ A tankerületbeli felügyelő a tankerület területén levő összes, úgy községi, mint felekezeti és magán- alsóbb és felsőbb népoktatási tanintézeteket évenként legalább egyszer meglátogatja, s a törvénynek azokban való pontos végrehajtására szigorúan felügyel." Azt is kimondja még ez a §, hogy „A községi és állami tanodákban a közoktatásügyi miniszter utasítása szerint intézkedik ... s a kormánynak évenként részletes jelentést nyújt be." 30 Mind a megye közoktatásügyi helyzetéről, mind a tanfelügyelő feladatáról leírtak előrebocsátása szükséges, hogy Komjáthy Anzelm tanfelügyelői tevékenységét megérthessük, a megye közoktatásában betöltött szerepét értékelhessük. Alapvető változtatásokra nem vállalkozott, de arra törekedett, hogy az égető bajokon segítsen. Alaposabb reformhoz sok pénz kellett volna, elsősorban a felekezeti iskolákn-íl. Kéréseit, észrevételeit rendszeresen felterjesztette a minisztériumhoz, de az a felekezeti iskoláktól minden segítséget megtagadott. Beköszöntője után a Nógrádi Lapok és Honti Híradó vezércikkben üdvözölte, „új, lelkes, elevenítő, alkotó szellemet" várnak tőle, azt, hogy a tanügyet akkori mélypontjáról ki fogja emelni. Hangsúlyozta a cikkíró, hogy szükséges volna a rendszeres iskolalátogatás. Bízzon meg a tanfelügyelő állandó szakértőt az iskolák látogatására. Helyeselte, hogy a tanfelügyelőség jó kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzetiségekkel, s hogy azt kérik, ajándékozzanak az egyházak tanszereket, tankönyveket az iskoláknak. Azt is helyeselte, hogy a tanfelügyelő a szegény tanítóság mellett emelt szót. Az általános tankötelezettséggel kapcsolatban körlevélben fordult a községi elöljárókhoz. Hivatkozott az 1868: XXXVIII. tc-re, amely szerint a községi elöljárók a felelősek a tv. végrehajtásáért. Kérte az elöljáróságokat, ellenőrizzék, hogy minden 6. évét betöltött gyerek eleget tegyen a beíratási kötelezettségnek, és 6—12 éves korig mindennapi, 12—15 éves korig pedig ismétlő iskolába járjanak. Azt is hangsúlyozta a körlevél, hogy az iskolák rendbentartásáért is az elöljárók felelősek, valamint a tanítók járandóságának kifizetéséért. Az iskolák rendbentartására fel lehet használni az iskolai alapokat, tandíjakat, állami egyenesadókat, valamint a községi költségvetésbe felvehető segélyeket. Nógrád vármegye rendes közgyűlése 1881. december 22-én a Népnevelési Bizottságba is beválasztotta Kcmjáthy Anzelm tanfelügyelőt, még 1880-ban pedig a Nógrád megyei Gazdasági Egylet létesítő bizottságba. 31 Mint tanfelügyelőnek, már működése kezdetén figyelmébe ajánlották a balassagyarmati polgári iskolát, különösen kiemelve, hogy ha úgy lenne felépítve a tanterve, hogy a 4. osztályból a tanulók átléphetnének a gimnázium s a reáliskola 5. osztályába, akkor ez az iskola különösen látogatott lenne. Kérték, hogy e terv szellemében egészíttesse ki a tantestületet. (Alkalmaztasson latin szakos tanárt.) Ugyanez ügyben (a polgári iskolához latin—francia szakos tanár alkalmazása) fordult Balassagyarmat város kérelemmel az 1881. augusztus 13-i közigazgatási bizottsági üléshez. A szeptember 10-i közigazgatási bizottsági ülés a kérelmet elutasította. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó vezércikke már arra buzdított (1881. szeptember 11.), hogy az iskolaszék a latin—francia szakos tanár alkalmazása ügyében forduljon a főispánhoz, aki bizonyára segíteni fog. Szót emelt a vezér246
