Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Az üveggyári munkások életviszonyainak és politikai mozgalmainak alakulása Nógrád megyében
1. Válogatott dokumentumok és adatok Nógrád megye munkásmozgalmának történetéből 1848—1918. Szerk.: Szabó Béla. Salgótarján 1972. 5. 27. o. 2. Jelentés az 1888. évben foganatosított gyárvizsgálatokról. Budapest, 1889. 18—25., 36—38. old. 3. NmL. Salgótarján Kpv. Kgy. jkv. 1894. február 22. 4. OL. SKB Rt. Levélmásolati könyvei. V. kötet. 218—219. old. 5. U. o. 295. old. 6. U. o. 1166. sz. 833. old. — SZABÓ BÉLA: I. M. II. kötet. 181. old. 7. Nógrád-Honti Ellenzék 1897. április 8. II. évf. 14. sz. 8. SZABÓ BÉLA: i. m. II. kötet. 172—173. old. 9. OL. Z. 40. 31. cs. 587. sz. Glasfabrik Salgó-Tarján. 10. Nógrád vm. Közig. biz. jelentése 1896. évről. 11. A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben. VIII. füzet. Budapest, 1901. 85. old. — SZABÓ BÉLA: im. II. kötet. 168. old. 12. GYURIS FERENC: Életem és emlékeim... NmMM Adattár: 1009/71 1—70. old. Visszaemlékezéseiből az üveggyári munkások életére vonatkozó részeket használtuk fel. 13. GYURIS FERENC: i. m. 1—70. old. 14. Jegyzőkönyv a palackgyári munkások társasegyletének közgyűléséről. 1906. Nm MM Adattára. 1507—73. 15. Salgótarján és Vidéke. 1908. I. évf. 5. sz. 3—4. old. — Salgótarján története. Szerk.: SZABÓ BÉLA, Salgótarján 1972. 170. old. — Nógrád megye története. Salgótarján, 1969. II. köt. 193. old. 16. NÉPSZAVA 1908. júl. 8. XXXVI. évf. 162. sz. — Salgótarjáni Hírlap. 1908. júl. 12. IV. évf. 28. sz. 3. old. 17. SZABÓ BÉLA: i. m. II. kötet. 171. old. — GYURIS FERENC: i. m. 1—70. old. 18. JENÉI KÁROLY: A Salgótarjáni Öblösüveggyár története 1892—1967. Kézirat. 5—6. old. 19. NÉPSZAVA: 1910. aug. 24. XXXVIII. évf. 200. sz. 20. NÉPSZAVA : 1917. október 9. XLV. évf. 251. sz. — 1917. október 20. XLV. évf. 269. sz. SZVIRCSEK FERENC Az üveggyári munkások életviszonyainak és politikai mozgalmának alakulása Nógrád megyében Nógrád megyében a 19. sz. végén — a szénbányászat hatására — a vas és gépgyártás fejlődött erőteljesen. A gyáripari alapítások nyomán megindult az újabb külföldi szakmunkások beáramlása a megye területére, így a salgótarjáni mai üveggyári munkásság nagy része is még a felsőmagyarországi szlovák üvegfúvó munkások leszármazottja. A betanított munkások és napszámosok a környékbeli falvakból vagy a szénbányák munkásainak családjából származik. Nógrád megye munkásságának szervezkedését akadályozó tényező — a társláda intézménye mellett — a munkás üzemhez történő kapcsolásának legfontosabb eszköze a lakás volt. Az üveggyári munkások szervezkedése — kapcsolódott más üzemekhez — jól nyomonkövethető a sajtó levéltári források alapján. 24