Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

ügyben. Sajnos itt sem merül fel hazafias motívum Jacónay Pál maga mondotta azt a vizsgálatot végző Vitális István losonci főszolgabírónak, hogy ,,a bepanaszlott Krúdy Kálmán házánál rablást el nem követett, csupán a cseléd asszonyokat csábította. De ez sem sikerülvén, eltávozott." A börtönből Krúdy újra megszökött. Ezt apja leveléből tudjuk, amelyben ez áll: „Tekintetes es. kir. ker. Szolgabíró úr! Folyó hó 16-ról kelt abbeli hivatalos megkeresésére, miszerint Krúdy Kálmán megszökése által magával elvitt cs. kir. ruhák megtérítése fejében 15 frt és 20 kr-okat fiamért, mint atya a mgs kincstárnak lefizessek — van szerencsém Tekintetes cs. kir. Szolgabíró úrnak ünnepélyesen kijelenteni, hogy én hat gyermek attyja, egy rossz fiúért a többit károsítani nem fogom, következőleg jelen összeget nem fogom helyette kifizetni, minthogy említett fiamért az Életben már örökségén túl fizettem ki — és így számára birtokomban mi sem lévén, mit is midőn egész tisztelettel tekintetes uraságnak a midőn tudatok, tisztelettel maradtam. Szécsénykovácsi. december 18.1853. Krúdy János.'"

1

" Ettől az időszaktól kevesebb hírünk van Krúdy Kálmánról. A források megritkulnak, hosszú esztendőkre eltűnik a nyilvánosság elől. Valószínű, hogy szándékos hallgatásról van szó, hiszen a többször elfogott, s mindig megszökni tudó rabló nem vetett jó fényt az abszolutizmuskori hivatalnokrendszer hatékonyságára. Krúdy Kálmán haláláról ismét több téves és egymásnak ellentmondó forrásban olvashatunk. Az egyik, amit sehogysem tudtunk bizonyítani, Volk Irma személye. E leány Krúdy több művében is szerepel. Valamenynyiben Vadkertre teszi halálának helyét, valamennyiben az orosz csapatokkal vívott harcban esett el. Csak míg az egyikben kozák pika ölte meg a lányt, a másikban agyonlövik Krúdy Kálmán helyett. Volk Irma a szabadságharcban meghalt bátyja megbosszulásáért indult a harctérre, s Kálmán mellett harcolt férfiruhában. Szerelmes volt Kálmánba, de nem merte bevallani. A vadkerti hősnő című elbeszélésben viszont már házasságukról is tud az író. (Igaz, itt a főhőst Szécsény Kálmánnak hívják, de a téma egyértelművé teszi a szereplőket.) Volk Irma azonban nem szerepel a szabadságharc feljegyzett nőhonvédjei között, Kozma József lexikonja sem említi, még Volk József néven sem. Maga a csata megtörtént Vadkertnél, de inkább csak utóvéd harcok voltak ezek, amikor a megyén átvonuló Görgeyt a VII. hadtest fedezte Pöltenberggel az élen. Július 17-én vette fel a harcot a cári lovas csapatokkal Rétság és Vadkert között. Az érsekvadkerti katolikus plébánia halotti könyve szerint Szent Jakab havában, azaz július 18-án három honvédet temettek el: egy magyar táborbeli betegen itt maradt huszárt, aki kolerában halt meg, és még két huszárt, akikre a búza között találtak. Életkorukról, nevükről semmi adat. S hogy közülük az egyik lány, az a temetésnél biztosan feltűnt volna.

50 Ide ehhez a sírhoz járt néha imádkozni Krúdy, és itt is ölték meg őt Hogy ki és hogyan, az szintén nem egyértelmű. Az író maga sem teszi azzá. Egy'k novellája szerint „agyon lőtte valami ellensége a bokor mögül", a másikban a zsandárok menekülés közben lőtték le, de ő még elvánszorgott a sírhalomig. Az álmok hősében halálát a féltékeny bárónő, a Mikszáth-kisregényben is szerepelt Balassa bárónő okozza. Itt Kenesse néven látjuk a hölgyet viszont, aki nem „tartozott azok közé a nők közé, akiről a szépség fogalmát megalkották". Ezt az öregedő bárónőt szöktette el Krúdy, vagy inkább őutána szökött az egykori bécsi táncosnő, s árulta el Kál192