Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

nevezését, ugyanehhez a zászlóaljhoz. Innen a 18. zászlóaljhoz kerül. Itt lép elő főhadnaggyá. Századosi kinevezése Komárom várában történt. Zászlóaljával együtt részt vett a vár védelmében, s itt nevezték ki augusztus 29-én századossá a 203. zászlóalhoz. Az erősséget annak feladása után ő is védlevéllel hagyta el. Kálmánnal már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A forradalom kitörésekor a es. kir. seregben szolgált. Az író szerint Lombardiában, ahonnan megszökött és hazajött, de itthon nem kellett a nemzet seregébe, nem felejtették el bűnét. Elment Görgey Artúrhoz és jelentkezett nála. A tábornok végighallgatta, majd így szólt „hideg száraz hangon: önnel igazságtalanul bántak, a mai naptól fogva futárom lesz!" Sajnos az író nem volt következetes, mert egy másik helyen már szó sincs jelentkezésről: „Nagyon jó lovas volt, nemhiába választotta őt annyi honvédje közül futárjának Görgey Artúr fővezér." Ezek a nem egyértelmű kijelentések is kétségessé teszik e futárság hitelét. Ráadásul Görgey Artúr emlékirataiban sem találkozunk nevével, márpedig a meglehetősen hiú tábornok megemlítette volna, ha valaki az ő jóvoltából jelentős személyiséggé emelkedett. Egy másik forrás szerint Kálmán „a híres vörössipkás halálzászlóalj parancsnoka volt", ennek viszont Damjanich János közismert története mond ellent. Megint csak más adat szerint Kálmán „a vakmerő lovas,, Klapka adjutánsa, szintén Komáromban harcolt". Ezt sajnos nem igazolja Szinnyei műve, mint a legmegbízhatóbb források egyike. A családi hagyomány szerint a nógrádi Krúdyak így örökítették meg 48-as szerepét: Kálmán, mint kovácsi földbirtokos a szabadságharc idején huszárkapitány lett. Megszervezett egy századot úgy, „hogy a környékbeli jobbfajta bátor legényeket maga mellé vette huszárnak, felszerelte, lovakat vett nekik, beöltöztette gerillacsapat formájában", s azután hol az osztrák, hol az orosz csapatokat riasztgatta támadásaival. Nem csoda hát, hogy egész vagyonát elvesztette a háborúban, hiszen a 200 ember felszerelése elég drága lehetett. Ezt a — valamennyi között legromantikusabb — hagyományt a már korábban leírtak alapján ki kell zárnunk a lehetséges megoldások közül.

30 A valós helyzet nem ilyen regényes. A rendelkezésünkre álló adatok szerint Kálmán egyike volt azoknak a katonáknak, akik becsülettel végigküzdötték a szabadságharcot. Kozma György lexikonja szerint Krúdy Kálmán a szabadságharc kitörésekor beállt közvitéznek a 17. honvédzászlóaljhoz, ahol csakhamar őrmester lett, majd 1848. december 22-én kinevezték hadnaggyá. A Közlöny 1848. december 22-i száma szerint a kinevezés valóban megtörtént, de csak alhadnagyi rangot kapott az 12214 3314. számú rendelet alapján. További előléptetéséről, katonai tetteiről nincs ismeretünk. S ha nem is volt Görgey futárja, a vörössipkások parancsnoka, Klapka adjutánsa vagy éppen huszárzászlóalj-parancsnoka, de volt a nemzet szabadságáért küzdő harcosok egyike. így sem tűnik kisebbnek alakja. Valamennyi forrás egyetért abban, hogy Krúdy Kálmán Világos után sem hagyta abba a harcot, gerilla lett, aki hosszú esztendőkig üldözte az önkényuralom, az abszolutizmus híveit a megyében és a felvidéken. AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZER EGYES ELEMEI NÓGRÁD MEGYÉBEN A KÖZIGAZGATÁS Az önkényuralmi rendszer tervszerűen, fokozatosan törekedett Magyarország önálló államiságának megszüntetésére. (A következőkben nem 176