Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez

az Alsó-Duna mellékén is laktak már magyarok külön fejedelmük alatt — melyekben a magyaroknak különválva, saját fejedelmeik alatt élő törzseit ismerhetjük fel." 13. KUBINYI, Anonymus II. 668—670. 14. BELITZKY, Nógrád megye 18—19. és az 1. sz. térkép. 15. FEKETE NAGY Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934. 9—16, vagy pl. a 259. lapon: „Minthogy a lándzsásnemesség ősei is határőrök voltak és széles autonómiával rendelkeztek, eredetüket ... nem kereshetjük a magyarságban, hanem csak a török eredetű kunokkal, besenyőkkel és székelyekkel rokon népben. Ilyen rokon nép a környéken... a Tisza kanyarulatánál elhelyezkedett és folyton északabbra terjeszkedő kabarok törzse, akiknek a Szepességbe feltolt határőrségében a Gömör őrökben kell a lándzsás nemesség ősét látnunk." 16. ILA Bálint: Gömör megye. Budapest, II. k. 1944, III. k. 1946, IV. k. 1968, I. k. 1976. V. ö. pl. a 70. jegyzetemben jelzett szövegrésszel. 17. BELITZKY, Nógrád megye 46—52. 18. HAJDŰ, Finnugorok 247. — A magyarországi helyneveket az 1877. évi helységnévtár alapján közlöm. 19. DARNAY-DORNYAI Béla: Salgótarján vidéke a honfoglalás korában. Vándortűz [A magyar irodalmi társaságok időszaki értesítője], 1948. áprilisi számában. — DIENES István: A karancslapujtői honfoglaláskori öv és mordvinföldi hasonmása. Archeológiai Értesítő, 1964. 20. KÁLDY—NAGY Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri [1546—1562], Ankara, 1971. 289. és A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 150. 21. —Nógrád megyei Levéltár Filmtár 20. doboz. No 897—898. Az OL Kamarai levéltárában levő Regesta vinorum decimarum com. Neogr. 1551. с iratról készült felvétel. 22. KÁLDY—NAGY Gyula i. m. 289. 23. Nógrád megyei Levéltár, Filmtár 19. doboz. No 792—793. Az OL Kamarai levéltárában levő Regesta decimarum. Partiale super arendationem frugum. Anno 1606. с iratról készült felvétel. 24. KÁLDY—NAGY Gyula i. m. 331, 357. 25. Ilyeneknek vélem a Lapsa, Lapásd, Lapujtő, Laps [ = sík, lapos, völgyfenék], a Mekcse, Mecske [ = méh, méhes], Mácsé [ = lúd, ludas], Grancs, Garancs, Kranes, Karancs, Krencs [ = holló, hollós, varjú, varjas], Kórus, Koros, Korcsán t — bagoly, baglyas], Alásony [ = ló, lovas], Kegye [ = kéz, kezd, kezdi], Paks [ = mező] stb. helyneveinket. V. ö. Moksa—mordvin szójegyzék. Gyűjtötte és kiadásra előkészítette JUHÁSZ Jenő. Sajtó alá rendezte ERDÉLYI István. Budapest, 1961. és HAJDÜ. Finnugorok 17, 35. — E tekintetben a végső szót finnugor nyelvészeink mondhatják ki. Ügy vélem azonban, hogy a rokon népek nyelv- és szótörténeteinek kutatása szempontjából sem volna érdektelen az ANONYMUS által jelzett útvonal mentén sejthető uráli nyelvcsaládhoz tartozók nyelveiből levezethető helyneveink feltárása és vizsgálata. 26. ILA Bálint i. m. II—

IV. köteteinek lakosságnévsorai alapján. 27. FEKETE Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 1943. lakosságnévsorai alapján. 28. GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Az 1571-es szolnoki defter fordítása. Szolnok, 1956. lakosságnévsorai alapján. 29. SZENTPÉTERY Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. 1001—1270. Budapest, 1923. — 202. sz. 30. Zsigmond-kori oklevéltár. II. k. Első rész. összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1956. — 5080. sz. 31. Az 1:75 000-hez méretű térkép alapján. — 32. BELITZKY János: Salgótarján története a feudalizmus korában: 896— 1848. A „Salgótarján Története" с műben, Salgótarján, 1972. 24. — BELITZKY Nógrád megye 40—41. 33. BELITZKY, Nógrád megye 208. 34. Ilyenek a mátraverebélyi szentkút, a pöstényi látókút, a felsóesztergalyi kőszikla, az ecsegi szentkút stb. v. ö. BELITZKY, Nógrád megye 53—54. 35. BOROVSZKY Samu: A honfoglalás története. A művelt közönség számára. Budapest, 1894. 36—37. 101