Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

sulók egyike ezen a körön kívüli volt.

16 A három falu összeházasodása évszázadokon át azt eredményezte, hogy igen sok rokoni kapcsolat alakult ki és ezek a kapcsolatok a földrajzi közelség miatt jóval szorosabbra fűződtek, mint azok, amelyek távolabbi településekben képződtek. Könynyebben látogathatták egymás közösségi vagy családi ünnepeit, és a közeli rokonság esetéiben a gazdasági vagy a munkakapcsolat sem volt jelentéktelen. Mind ezek a tényezők játszhattak közre annak a néprajzi egységnek, vagy hasonlóságnak a kialakulásában, ami részben a gazdálkodásban, de teljesen a nyelvjárásban, a társadalom szerkezetében, a népviseletben és a népszokásokban szembetűnően megnyilvánult. Ennek a néprajzi integrációnak a század elején megkezdődött szétválása folytatódott és kapott nagyobb lendületet azzal, hogy 1920-ban, a trianoni békeszerződés Ipolyvarbót Csehszlovákia területéhez sorolta, amikor a Vrbovka nevet kapta. Mivel a közös plébánia Csehszlovákiához esett, a két falu számára újat kellett szervezni, ami Hugyagon történt meg. A déli part két községe közül tehát a világi és egyházi hatóságok egyaránt Hugyagot részesítették előnyben, valószínűleg a számszerinti jelentékenyebb népesség miatt. 19414>en Hugyag lakossága 39 lélekkel nagyobb, mint Örhalomé (1444-.1405).

17 A két háború között azonban örhalom népességének fejlődése bizonyult dinamikusabbnak, a fejlődés jelei nagyobb számban itt mutatkoznak meg. Őrthalomban már 1920-ban újjáalakul a Hangya nevű fogyasztási szövetkezet, majd nagyobb, korszerű iskola épül, amíg Hugyagon csak kisebb.

18 Kapros Márta megállapítása szerint ez időben néhány Ipoly menti faluban, így Örhalnion is, számottevő gazdaréteg alakul ki

19 — a nagybirtok felparcellázása következtében — és ez a nagycsaládban élő réteg tartja kezében a falu társadalmának vezetését, irányítását. 1920 után a három falu kapcsolatában természetesen lényeges változás állott be. Az országhatár ezeket a kapcsolat okát úgy módosította, hogy Varbóval mindkét falu kapcsolata gyengült, egymással viszont erősödött. Ez a változás elsősorban hatósági vonalon következett be. A falvakban évszázadok alatt szövődött rokonsági kapcsolatok nem sokat gyengültek. Örhalom és Vrbovka között állt a híd a templom mellett és így a két falu alig egy kilométerre esett egymástól. Hugyag mellett szintén állt a híd, amin lehetett közlekedni, és könnyen 'elérhették Vrbovkát. (Megjegyezzük, hogy ezek a hidak a második világháború végén megsemmisültek és azóta sem állították helyre őket.) A hatóságok nem támasztottak nehézséget abban, hogy a határ két oldalán élő rokonok időnként egymás meglátogatására induljanak. Mindezek következtében a népi kultúrában a határ két oldalán jelentős változás nem következett be annak ellenére, hogy modernizálódásban a polgári demokratikus államhoz tartozó Vrbovka megelőzte testvérfalvait. Amíg örhalornban 1940 körül öt rádió volt (ebből 2 értelmiségi családnál, 1 a Hangya szövetkezetben), addig a felénél kisebb Ipoly varbón 10 nádió volt, és ebből hat a földműves lakosság tulajdonában.

20 1938-ban a müncheni egyezményt követően Vrbovka Ipolyvarbó néven újra a magyar államhatáirok közé került. Ezzel a korábban kialakított állami, vagy egyházi igazgatási rend nem változott, megmaradt Hugyagon és Ipolyvarbón a két körjegyzőség és a két plébánia.

21 A régi, múlt századi területi egység tehát nem állt vissza, de a rokoni kapcsolatok ter98