Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

BAKÓ FERENC HAGYOMÁNY ÉS VÁLTOZÁS A PALÓC TEMETKEZÉSI SZOKÁSOKBAN A kultúra és társadalom kutatóinak abból a vitájából, hogy a vizsgálatok tényleges tárgya állandónak, változatlannak tekinthető-e, vagy ezzel ellentétben örökké változónak, fejlődőnek, vagy hanyatlónak, — az a tény került ki győztesként, hogy világszerte számos dolgozat, könyv született meg a kultúra és társadalom változásainak folyamatáról és ezek okairól. E tekintetben hazánk sem kivétel, mert a változás vizsgálatának indokoltságát és korszerű módszereit az első ízben negyven évvel ezelőtt felvető Ortutay könyv

1 óta jelentős számú elvi, módszertani, vagyis leíró és elemző tanulmány jelent meg.

2 A magatartás formái lehetnek szigorúak, a legmerevebb szabályokat lehet megalkotni ezek betartására, kétségtelen lehet e normák érvényesülése, — ia társadalom kutatója hosszabb idő folyamán 'mégis változásokat fog észlelni még olyan közösségekben is, ahol a konzervativizmus legmagasabb fejlettségi fokával találkozik. A kulturális változás bizonyítékait a fenti sorok szerzője

3 hosszadalmasan fejtegeti, de a huszadik század második felének európai etnográfusát nern szükséges erről különösebben meggyőzni. A változás ténye a természet és társadalom minden vonatkozásaiban kétségtelen, kutatásunk tehát ezen túlhaladva, e változások folyamatát és okait vizsgálja. A kulturális változás kutatása nyilvánvalóan, akkor eredményes, ha részleteket tár fel és számos részletkutatás vezethet majd el az analízishez, a társadalom nagyobb csoportjainak, vagy egészének fejlődése szempontjából általános érvényű következtetések levonásához. A népi kultúra egy ilyen részterülete a szokások, és ezen belül is a temetkezési szokásoké, aminek vizsgálatát ez a tanulmány is céljául tűzte ki. A szokások alakulásának, változásának felmérését általában az nehezíti, hogy nincs egy korábbi állapotot rögzítő, megbízható ismeretanyag, amihez a megfigyelt és leírt jelenségeket viszonyítani lehetne. A változás ugyanis csak úgy határozható meg, ha ugyanazokat a jelenségeket, ez esetben szokáselemeket, két vagy több időpontban ismerjük. Jelen tanulmányunk azonban e tekintetben előnyös helyzetből indul, minthogy alapja éppen egy régi, mintegy harmincöt évvel ezelőtt készített leírás, ami eddig még nem került közlésre. E sorok írója egyetemi tanulmányainak végén egy doktori értekezéshez néprajzi adatokat gyűjtött 1939, és 1942, között. A budapesti egyetem Magyarságtudományi Intézete által is támogatott

4 kutatás célja a családi élet három jelentős szokásának leírása volt három Nógrád megyei községben, : Örhalmon, Ipolyvarbón és Hugyagon. Az éveken át végzett ku95