Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Takács Lajos
A felsoroltak csupán például szolgálnak és az összehasonlítás lehetőségére kívánják felhívni a figyelmet. Az újiabban megindult gyűjtések a palóc földműveléssel kapcsalatban is sok újat hoztak felszínre. Szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet arra hogy a Szlovák Néprajzi Társaság felkérésére 1974-ben nyolc magyar kutató végzett munkát az Alsó-Garam menti magyar falvaikban. A monográfia el is készült, de sajnos a megígért szlovák nyelvű kiadásária nem került sor. Talán lehetne azon gondolkozni, hogy érdemes lenne ezt nálunk magyarul megjelentetni, annál is inkább, mert ez szorosan kapcsolódik a nyugati-palóc kutatáshoz és a résztvevők anyaguknak jelentős részét a Palóc Archívumban helyeaték el. Ezzel el is érkeztünk a különböző múzeumokban található kéziratos gyűjtemények feldolgozásának és értékes itésének kérdésiéhez is. A korábban kiadott kérdőívekre a palóc területről is nagy mennyiségű és zömében értékesíthető adat érkezett be (Gunda Béla: Az elvetett búzától a kenyérig. Bp. 1939. — Végh József— Hof er Tamás—Balogh István: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és műszókinese. 1—3. Bp. 1962—66). Ugyanígy értékesíthetők azok a gyűjtések is, melyeket a Palóc Kutatás Módszertani Közleméményeinek sorában (Balassa Iván: Kérdőív a hagyományos palóc szántóföldi földművelés kutatásához. Eger 1972) látott napvilágot. A kéziratos gyűjtéseik áttekintése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik és érdemes lenne bibliográfiájának közreadása, de olyan gondossággal és körültekintéssel, mint azt legutóbb I. Sándor Ildikó munkájában tapasztalhattunk (Pest megye néprajzi irodalma. Kéziratok. Szentendre 1975), melynek egyrészét a palóckutatás is jól hasznosíthatja. Ez a rövid áttekintés, melyet még az archívumok fényképanyagával egészíthetünk ki, meggyőzhet bennünket arról, hogy a palóc földművelés összefoglalására, bár a publikált anyag szegényes, de — az utóbbi évtizedek új gyűjtéseit tekintve — máris elegendő adatmennyiség gyűlt össze. Ehhez számítsuk még hozzá a nagy átfogó néprajzi vállalkozásokat is, mint amilyen a Magyar Néprajzi Atlasz, mely nemcsak adatokat szolgáltat, hanem a kapcsolatokra is rá tud mutatni. Ezen kívül a Magyar Nyelvatlasz már miegjelent lapjai is sokat segíthetnek, míg a Szolnak Megyei Néprajzi Atlasz a délfelé meglévő kapcsolatok, összefüggések felderítésére nyújt lehetőséget. Most kellene sort keríteni ar-ria, hogy a palóc földművelés jellemző vonásairól is ejtsek néhány szót. Anélkül, hogy részleteiben ez alkalommal elmélyedhetnék, csupán annyit szeretnék megállapítani, hogy lényegéiben átmenet az alföldi és a hegyvidéki között, mindkettőnek vonásai közül sokat megőrzött. Az utóbbi száz évben azonban elsősorban az alföldi vonások erősödtek, melynek okai között az általános fejlődésen túl az is megemlíthető, hogy a palócok nagy számban jártak le az Alföldre részesarató munkára. Ott pedig megkövetelték tőlük, hogy az ottani munkael járásokat kövessék, így azokat sok esetben közvetíthették az északi vidékekre. Mindezek részleteire a Palóc Monográfiában szeretnék majd annak idején választ keresni és remélhetőleg választ adni. TAKÁCS LAJOS hozzászólása A készülő monográfia tervezetében használt cím, „Az erdölés" helyett, úgy vélem, helyesebb lenne más címet alkalmazni, mégpedig olyant, amely a 58
