Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Balassa Iván
palóc bibliográfia (Kocsis Gyula: Bibliográfia a palócok kutatásához. Eger 1975) ugyancsak kevés munkát tud a földművelés területéről felsorolni. A palóc földművelés történeti fejlődésével kapcsolatban is csak szórványos adatok állnak rendelkezésünkre pl. a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle évfolyamaiban (Acsády Ignác: Nógrád megye termése 1574-ben. 1894. évi), az újabb Agrártörténeti Szemle egyes köteteiben is találunk kisebb cikkeket és szórványos adatokat. A múlt század első felének folyóirataiból böngészhetünk futó megemlékezésekéit és híreket, (pl. Kapitány Sándor: Gazdasági hírek Nógrádból. Mezei Gazda 1843. 44.), de ezek meglehetősen esetlegesek. Az újabb levéltári és múzeumi kiadványok is hoznak bizonyos történeti adatokat, és az összefoglaló kiadványok egyike-másika ugyancsak tartalmaz területünkre vonatkoztatható statisztikai adatokat (pl. Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdsátg történetéhez 1767—1867. Bip. 1973). Többet meríthetünk a Vármegyei Monográfiák Borovszky Samu által szerkesztett és a századforduló táján megjelent, Palócföldre vonatkozó köteteiből, illetve az 1930—40-es években megjelent Vármegyei Szociográfiák sorozatából (1. ezeket részletesen Bodor Antal: A magyar helytörténet bibliográfiája. Bp. 1944., illetve ennek felszabadulás utáni folytatásában, Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája. Bp. 1972). Sok utalás található területünkre és témánkra vonatkozóan a nagyobb néprajzi összefoglalásokban is. így a Magyarság Néprajza-ban a Györffy István által írt Földművelés fejezetében gyakran hivatkozik a Palócföldre. Az utóbbi évek nagyobb összefoglaló néprajzi monográfiái is tartalmaznak palóc adatokat (pl. Balassa Iván: A magyar kukorica. Bp. 1960. — Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a parasztok gazdálkodásában. Bp. 1963. — Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973. — Takács Lajos még kéziratos és az irtásról szóló doktori értekezésében stb.) Máshol a palócokról szóló általánosabb jellegű néprajzi dolgozatokban találhatunk földművelési megjegyzéseket, adatokat (pl. Nyári Albert: Piliny néprajzi vázlata. Néprajzi Értesítő 10/1909). Akadnak, ha csekély számban is olyan néprajzi dolgozatok, melyek a palóc földművelést egy-egy területen részletesebben vizsgálják. Ezek közül megemlítem Gunda Béla (Népi gazdálkodás a Boldva völgyében. Néprajzi Értesítő 29/1937), Morvay Péter (Szokolya gazdálkodása. Uo. 30/1938), Hoffmann Tamás (Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájiékán. Ethnográphia 1956) dolgozatait. A Palócföldhöz keleten közvetlenül csatlakozó Zempléni hegység felső és középső részének földművelését két munka is bemutatja (Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Bp. 1964. — Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Debrecen 1967), melyeket közvetlen összehasonlító anyagként jól fel lehet használni. A palócok földművelését azonban nem lehet úgy vizsgálni, hogy pillantást ne vessünk a velük szorosan érintkező szlovákok földművelési eszközkészletére és eljárásimódjaira. Meg kell őszintén mondanom, hogy a földművelés regionális kutatása területén, ami a palócokhoz kapcsolódó vidékeket illeti, szlovák kollégáink jobban állnak. Nem kívánok itt most hosszú felsorolásiba kezdeni, elég ha a megfelelő szlovák néprajzi bibliográfiákra utalok (Bibliográfia siovenskej etnografiie a folkloristiky za roky 1960—1969. Bratislava 1971), illetve egy-két monográfiát megemlítek (Kuka, Pavol: Dekys. I. Pornohospodarstvo. Zvolen 1971. — Hycko, Ján: Orné náradie. Martin 1967. — Urbancová, Viera: Die Klassifikation des slowakischen Ackergerätes. Studia Historica Slovaca 1963.) 57