Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Palóckutatás - Bakó Ferenc: A kutatás eddigi eredményei - Hozzászólások: - Bakó Ferenc

előforduló típusok közül a lapponoid gyakorisága Mátraszőlősön, a keleti mediterráné és a mediterráné Szilvásváradon, az előázsiaié Egerbocson említésre méltó. A mongoloid típusról Bartucz azt írta, hogy a palócok között egyes községekben gyakorisága a 20—25 %-ot is eléri. Eddigi vizsgálataim szerint a mongoloid típus előfordulása a palócföldön 0—3,6 % között volt, a legnagyobb %-ban örhalomban fordult elő 3,6 %-al. A ősi germán és szláv népekre Jellemző észiaki típus előfordulása teljesen jelentéktelen, a lucfalvai és a domoszlói szlovák származásúak között is csak 2,3 illetve 1,0 %. Az ősi germán és szláv népeknél gyakori, de az ősi finnugor népeknél is számottevő cromagnoid típus előfordulása szintén jelentéktelen, a lucfalvaiaknál és a domoszlóiaknál is csak 1,1 illetve 0,5 %. Legritkábban a vogulokra és az osztjákokra jellemző uráli típus, mely százalékban ki sem fejezhető és a palócföldi községek túlnyomó többségében elő sem fordul. Az erősen kevert meghatározatlanok legkisebb számban a tiszta palócok között találhatók, a kontroll községekben számuk kisebb mértékben, a kevert palóc községekben nagyobb mértékben emelkedik, a legtöbb meghatározatlan pedig a lucfalvaiaknál és a szilvásváradiaknál található. A szlovák származásúakkal kevert palóc községek közül Barna különleges helyet foglal el, itt a meghatározatlanok száma lényegesen kisebb és a kevertségre csak a típusok megoszlása alapján lehet következtetni. Lényegében az általam vizsgált terület embertani szempontból eddig eléggé egységes, a legegységesebbek a tiszta palócok és hozzájuk legközelebb a kontroll magyar községek állnak. Az embertani adatok szerint a szlovák keveredés sem befolyásolta lényegesen a táj községeinek embertani képét, sőt a „tiszta szlovák" községek is részben beleilleszkednek ebbe az embertani képbe. Meg kell azonban jegyeznem, hogy míg Domoszlóval kapcsolatban az oklevelek csak szlovákok betelepüléséről írnak, addig az általam vizsgált egyének között több volt a magyar, mint a szlovák név és az 1828. évi összeírásban is csak 5 %-kal kevesebb a magyar, mint ia szlovák eredetű családnév. Ezzel összhangban van a helyi szájhagyomány is, mely szerint a domoszlóiak nemcsak összeházasodtak a környékbeli palócokkal, hanem őseik között is voltak palóc származásúak. A barkó kérdésben egy község vizsgálata alapján az embertan nem tud megfelelő támpontot nyújtani. A barkókkal és a keleti palócokkal kapcsolatos kérdés megítéléséhez az 1977-ben kezdődő Borsod megyei vizsgálatok befejezése után tudok adatokat szolgáltatni. BAKÓ FERENC hozzászólása Amikor a palóc falvak településnéprajzáról és népi építkezésének sajátosságairól kívánok szólni, az 1967-ben Egerben elhangzott előadásom beosztását és megállapításait veszem alapul. Amint akkor említettem, a műemléki tomográfia gyűjtési munkálatainak során áttekintést szereztem Heves megye egészéről, s így annak északi, palócok-lakta területeiről is. Akkor tett megállapításaim általánosságban ma is érvényesek, ezenkívül Nógrád megyéről is megjelent egy kiváló összefoglalás Zólyomi József tollából, ennél fogva most az általános képet csak finomítani, árnyalni, területileg pedig kibővíteni tudom. A településnéprajzi kutatások tekintetbe vették az egyes helységekben mind morfológiai megjelenését, mint a belső telek formáját és használatát. 49