Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

A múzeumi szervezet életéből - Szűcs László: Az I. honismereti tábor tapasztalatai

— Ennek első állomása kiválasztási módszerünk módosítása. Egyes esetekben megtörtént, hogy az iskola nem azt a fiatalt küldte, aki ilyen irányú érdeklődése miatt feltehetően hasznosítani kí­vánja és tudja a jövőben a tapasztalatokat. Kiválasztási módsze­rünkből viszont minden kétséget kizáróan helyesnek bizonyul a jövőre vonatkozóan az, hogy többféle profilú középiskola tanuló­it és dolgozó fiatalokat együttesen kell foglalkoztatnunk. — Mind a szakmai vezetők, mind pedig a résztvevők általános vé­leménye, hogy az előkészítő foglalkozásra fokozottabb hangsúlyt kell fektetni, mert eredményessége csak ebben az esetben lehet kielégítő. Gondot kell fordítani arra, hogy az előadások egymáshoz szervesen kapcsolódva, előbb az érdeklődést keltsék fel, majd tervszerűen, egyre részletesebben mutassák be a vizsgált terüle­teket. Mindezt természetesen nem egy délelőtt, hanem egyhóna­pos időközökkel 3—4 nap alatt célszerű lebonyolítani, esetleg minden alkalommal más múzeumi, vagy levéltári egységben. Ez­zel: a. elsősorban megtakarítanánk a táborozásból az egységek be­mutatására, valamint az előadásokra felhasznált időt; b. a fiatalok alapos, kellő részletességű ismereteket kaphatnak; с nagyobb lehetőségük nyílik az adattár, a szakkönyvtárak, és az ajánlott szakirodalom tanulmányozására; d. biztosabban tudják eldönteni szakcsoportba jelentkezéskor az őket érdeklő területeket; e. és végül kölcsönösen jobban megismerhetik egymást és a ve­zetőket. A foglalkozások sikerét elősegíti az igény és lehetőség szerint felhasználásra kerülő hang-, kép-, és filmanyag. — Az előkészítő időszakban kell a tábor tervezett résztvevőivel a kutatási területet és az alkalmazni kívánt kutatási és feldolgo­zási módszereket megismertetni. A rendelkezésre álló kérdőívek és szempontgyűjtemények előzetes közreadásával, azok tanulmá­nyozásával, majd pedig egy-egy példány sportnyelven szólva „be­melegítő" feldolgozásával a tábor gyakorlati foglalkozásához szer­zik meg a tapasztalatokat a fiatalok. — A konkrét szervezési feladatok megkezdésekor jelentős segítséget nyújtott az elkészített tervezet, melynek egyes részkérdései ugyan menetközben változtak, de az alapvető célkitűzések és elképzelé­sek mindvégig irányadók voltak. — A tábor munkája során legnagyobb problémát a szakmai vezetők túlméretezett feladatai jelentették. Több, egymástól erősen eltérő szakterületen tevékenykedő csoport kutatásának és feldolgozá­sának irányítása csoportonként egy-egy tapasztalt szakmai ve­zetőt igényel, akit nem pótolhat a legjobban szerkesztett kérdőív vagy szempontgyűjtemény sem. E problémakörhöz kapcsolódik a tábor lebonyolítására legkedvezőbb időpont kérdése is. A hon­ismereti táborok optimális időpontja — szerintem — július vagy augusztus első fele. — Fokozottabban kell törekedni a következő táborok szakcsoportos foglalkozásainak intenzívebbé tétele érdekében az első adatköz­361

Next

/
Thumbnails
Contents