Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
A múzeumi szervezet életéből - Szűcs László: Az I. honismereti tábor tapasztalatai
Ennek értelmében az I. nógrádi honismereti ifjúsági tábor terv szerint Balassagyarmaton, a Madách Imre Fiúkollégiumban került megrendezésre iúnius 21—30. között, Szűcs László múzeumi népművelő táborvezető, valamint Leblancz Zsoltné helytörténész-levéltáros és Kapros Márta néprajzos muzeológus szakmai vezetők irányításával. Résztvevői középiskolás, illetve dolgozó fiatalok voltak (az eredetileg tervezett 30 fő helyett végülis 25 fős Összlétszámmal), akik elsősorban a honismereti körökben tevékenykedő, vagy egyéb módon, pl.: pályázaton feltűnt aktívák, valamint középiskolai szakkörök kiemelkedő munkát végző, honismereti érdeklődésű tanulói közül kerültek ki az iskola, vagy a járási, városi KISZ-bizottság javaslata alapján. A résztvevők a tervezetnek megfelelően április hónapban egynapos előkészítő foglalkozáson vettek részt Salgótarjánban, majd egyénileg készültek fel az ajánlott szakirodalom tanulmányozásával a tényleges munkára, mely 3 fázisban történt. a. elméleti ismeretek elsajátítása a honismereti mozgalom, illetve a múzeumi munka különböző feladatát és tevékenységét bemutató előadások segítségével; b. gyakorlati tapasztalatok szerzése 3—4 fős munkacsoportokra osztva, szakmai irányítás mellett, különböző segédletek (pl.: kérdőív, szempontgyűjtemény, forrásszemelvény stb.) biztosításával; С táj- és helyismeret bővítése tematikus kirándulások, illetve múzeumok és kiállítóhelyek megtekintése során. Az előadások megtartása érdekében a HNF megyei Honismereti Bizottsága elnökének — és egyben a Nógrád megyei Levéltár igazgatójának — dr. Schneider Miklósnak, a Nógrád megyei Múzeumok igazgatójának dr. Horváth Istvánnak, valamint a Palóc Múzeum néprajzos muzeológusának Kapros Mártának felkérésére került sor. A gyakorlati tevékenység néprajzi és helytörténeti-helyismereti munkaterületeken történt. Eredetileg a következő 9 munkacsoport kialakítását terveztük. a. Érsekvadkert községben helyi adatközlők segítségével önálló gyűjtésikutatási, illetve feldolgozási munka az alábbi témakörökben: 1. A község bel- és külterületének földrajzi nevei — a község történetére vonatkozó hagyományok; 2. A falusi lakásépítés és lakáskultúra változása — falufényképezés; 3. Családi események hagyományai a születéstől a halálig; 4. Hagyományos szántóföldi földművelés — mezőgazdasági szokások, hiedelmek; 5. Naptári ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, hiedelmek; 6. A hagyományos paraszti népviselet és a „kivetkőzés" folyamata, b. Balassagyarmat város területén levéltári és egyéb dokumentációs anyagra és feldolgozásra támaszkodva, helyi adatközlők segítségével, önálló gyűjtési-kutatási és feldolgozási munka az alábbi témakörökben: 7. Balassagyarmat város bel- és külterületének földrajzi nevei; 8. Életmód, viselet, lakáskultúra századeleji polgári környezetben; 9. Balassagyarmat felszabadulása dokumentumok és visszaemlékezések tükrében. 355