Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

A múzeumi szervezet életéből - Szűcs László: Az I. honismereti tábor tapasztalatai

Ennek értelmében az I. nógrádi honismereti ifjúsági tábor terv sze­rint Balassagyarmaton, a Madách Imre Fiúkollégiumban került megren­dezésre iúnius 21—30. között, Szűcs László múzeumi népművelő tábor­vezető, valamint Leblancz Zsoltné helytörténész-levéltáros és Kapros Márta néprajzos muzeológus szakmai vezetők irányításával. Résztvevői középiskolás, illetve dolgozó fiatalok voltak (az eredetileg tervezett 30 fő helyett végülis 25 fős Összlétszámmal), akik elsősorban a honismereti kö­rökben tevékenykedő, vagy egyéb módon, pl.: pályázaton feltűnt aktí­vák, valamint középiskolai szakkörök kiemelkedő munkát végző, honis­mereti érdeklődésű tanulói közül kerültek ki az iskola, vagy a járási, vá­rosi KISZ-bizottság javaslata alapján. A résztvevők a tervezetnek megfelelően április hónapban egynapos előkészítő foglalkozáson vettek részt Salgótarjánban, majd egyénileg ké­szültek fel az ajánlott szakirodalom tanulmányozásával a tényleges mun­kára, mely 3 fázisban történt. a. elméleti ismeretek elsajátítása a honismereti mozgalom, illetve a mú­zeumi munka különböző feladatát és tevékenységét bemutató előadá­sok segítségével; b. gyakorlati tapasztalatok szerzése 3—4 fős munkacsoportokra osztva, szakmai irányítás mellett, különböző segédletek (pl.: kérdőív, szem­pontgyűjtemény, forrásszemelvény stb.) biztosításával; С táj- és helyismeret bővítése tematikus kirándulások, illetve múzeu­mok és kiállítóhelyek megtekintése során. Az előadások megtartása érdekében a HNF megyei Honismereti Bizott­sága elnökének — és egyben a Nógrád megyei Levéltár igazgatójának — dr. Schneider Miklósnak, a Nógrád megyei Múzeumok igazgatójának dr. Horváth Istvánnak, valamint a Palóc Múzeum néprajzos muzeológusá­nak Kapros Mártának felkérésére került sor. A gyakorlati tevékenység néprajzi és helytörténeti-helyismereti munkaterületeken történt. Eredetileg a következő 9 munkacsoport kiala­kítását terveztük. a. Érsekvadkert községben helyi adatközlők segítségével önálló gyűjtési­kutatási, illetve feldolgozási munka az alábbi témakörökben: 1. A község bel- és külterületének földrajzi nevei — a község törté­netére vonatkozó hagyományok; 2. A falusi lakásépítés és lakáskultúra változása — falufényképezés; 3. Családi események hagyományai a születéstől a halálig; 4. Hagyományos szántóföldi földművelés — mezőgazdasági szokások, hiedelmek; 5. Naptári ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, hiedelmek; 6. A hagyományos paraszti népviselet és a „kivetkőzés" folyamata, b. Balassagyarmat város területén levéltári és egyéb dokumentációs anyagra és feldolgozásra támaszkodva, helyi adatközlők segítségével, önálló gyűjtési-kutatási és feldolgozási munka az alábbi témakörök­ben: 7. Balassagyarmat város bel- és külterületének földrajzi nevei; 8. Életmód, viselet, lakáskultúra századeleji polgári környezetben; 9. Balassagyarmat felszabadulása dokumentumok és visszaemlékezé­sek tükrében. 355

Next

/
Thumbnails
Contents