Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

ecsegi kerületben fellépő Fráter Pál és Bozó Pál korteseinek összecsapása után csaknem tízen maradtak holtan „a csatatéren", számosan pedig örök életükre nyomorékká váltak. Végül is a megye képviselői kerületenként a következőket lettek: Balassagyarmaton Madách Imre, Losonczon Kubinyi Ferenc Füleken Károlyi János, Nógrádon Fridetzky Lajos, Ecsegen Fráter Pál és Szécsényben Pulszky Ferenc. Pulszkyt komolyan foglalkoztatta az a gondolat, hogy mint képviselő — élve mentelmi jogával — az országgyűlésre hazatér. Vay Miklós kancellár azonban diplomáciai úton értesítésére adta, hogy hazatérése esetén salvus conductust nem kaphat és kiteszi magát az ezzel járó minden következményeknek.

30 Végül is Pulszky levélben fejtette ki nézetét politikájáról, s az elképzelés szerinti lehetséges továbbfejlődéséről Gazdasági indokokkal magyarázza, miért van szükség a kiegyezésre. A szabadságot vagy vérrel, vagy pénzzel lehet megszerezni, örüljünk, ha csak a pénzünkről van szó és nem a vérünkről. Az osztrák államadósság méltányos részének átvételére buzdít, mondván „.. .hazámnak mint földmívelő országnak idegen tőkékre van is, lesz is szüksége, a tőkének. Magyarországon leendő befektetése pedig kirekesztőleg a magyar hiteltől függ".

51 amelyet csak úgy lehet megteremteni, ha átveszünk bizonyos részt az osztrák államadósságból. A kiegyezésről vallott elképzeléseit nem sokkal később a Pesti Naplóban közzétett cikksorozatában — Levelek a számkivetésből — még egyértelműbben fogalmazta meg. (Pulszky levele nagy felháborodást keltett a megyében, pedig hát a még most oly' 48-as hű nógrádi nemesek néhány esztendő múlva többségükben Deák-pártiak lesznek, s a kiegyezés feltétlen hívei.) S lassan a szécsényi birtok ügye is haladt előre. 1863. október 21-én szerződésben rögzítették a visszaadás engedélyezését. Ebben kimondták, hogy az elkobzás alatt bejött, kamatfizetésre, s kezelési költségekre nem fordított jövedelmével együtt a birtokok Pulszky Ferencné asszonynak kiadassanak, aki viszont tartozik az összes, a jószágokon fekvő terheket viselni. Az engedélyt legfelső helyen 1864. január 2-án hagyták jóvá és február 1-től megkezdődött a visszaadás, először az eperjesi birtok számba vételével. HAZATÉRÉS ÉS BEILLESZKEDÉS Sikerült hát Szécsényt visszaszerezni. Pulszkyék Olaszországban rögtön megérezték ennek hatását. Firenzében telepedtek le, gyönyörű villát vettek maguknak, estélyeiken európai hírességek adtak találkát egymásnak. 1866-ban elhatározták, hogy Pulszkyné két lányával és három fiával hazatér Magyarországra. Május 13-án érkeztek meg. Budán béreltek lakást, közel a Lukács-fürdőhöz, ahol Pulszkyné kezeltette magát. Közben pedig Szécsény pénzügyeivel foglalkozott, ugyanis semmiképpen nem egyezett bele abba a kincstári számításba, hogy az elkobzott birtok jövedelmét teljesen felemésztették volna a kezelési költségek. Számitá339