Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Munkásélet – Kultúra - Molnár Pál: A Nógrád megyei bányamunkásság kialakulásának, harcának és életmódjának néhány kérdése a XIX. században
À bányamunkásság életkörülményeinek fontos tényezője volt a. lakóhely. A 80-as évekig a kolóniákban lakott a bányászok többsége. A 80-as ^évek végétől, s különösen a 90-es évektől kezdve azonban növekszika község, a környező falvak lakosaiból a bányászok száma. Ezek életmódijában kettősség uralkodik. Egy részük csupán időszakos munkát vállal, később számottevő részük hivatássá választja a bányászatot. A törzsmunkássá vált bányászok többsége ugyanakkor még nem adja fel „hátországát", kevéske örökölt földjét, „háztáji" gazdaságát. Számosan akadtak, akik a biztosabb lehetőségekre számítva pénz kívántak összekuporgatni, hogy földet, igavonó-állatot tudjanak vásárolni, és visszatérhessenek a paraszti életbe őseik életét élni. Ám a történelmi fejlődés azt bizonyította, hogy ez igen kevés embernek sikerült. Csupán arról lehetett szó az esetek többségében, hogy a csekélyke gazdaság jövedelme kiegészíthette a bányamunkából származó keresetet, s az elbocsátás, a szanálás ezeknél a családoknál jóval kisebb megrázkódtatást okozott. Nem fenyegette őket a kilakoltatás veszélye, s élelemből is nagyobb tartalékokkal rendelkeztek. A kétlakiság — bár a tárgyalt időszakunkban még viszonylag kevés múltra tekinthet vissza — állandósulása a századfordulótól datálódik, amely a bányászok gondolkodására, magatartására negatív és pozitív irányban egyaránt ható tényező. Anélkül, hogy a kérdés fejtegetésébe belemennénk, csak annyit jegyeznénk meg, hogy a századfordulóig a kétlakiság negatív jegyeivel találkozhatunk. Ez elsősorban a paraszti tulajdon visszaszerzésének vágyában, a közösségi gondolkodásforma kialakításának hiányában, a szolidaritás háttérbeszorulásában j elentkezik. 57 A bányászok jelentékeny részének az élete a tőkés vállalat által létrehozott, a községek színvonalánál jóval magasabb ellátást biztosító kolóniákban zajlott le. A kolóniákat — a kezdeti időszakban — igazodva a Inászói bányászlakások (1865 körül) 230