Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Zólyomi József: Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán

Az utóbbi évtizedekben több néprajzi tanulmány foglalkozott a csűröskertes települések felkutatásával, az eltérj edettség határainak — elegendő adat hiányában — bizonytalan megrajzolásával. A szerzők megállapították, hogy a kertes településeink mögött kelet-európai háttér áll, elterjedésének határait észak és kelet felé kell keresni, de nem a Kárpátmedencén belül. A isámsonházihoz hasonló, vagy azzal megegyező településtípusok nagyobb számban Északmagyarországon találhatók. Hofer Tamás az ezen a vidéken található csűrös és csűrös-istállós települések előfordulási helyeiről készült összefoglaló tanulmányában, két morvamezői falu Burszentmiklós és Burszentpéter csűrös-istállós kertjeinek leírását is közli amelynek adatait visszaemlékezések alapján gyűjtötte össze. Ez utóbbinak külön megemlítését azért tartjuk szükségesnek, mert az istállók-pajták régebbi elhelyezése, a kertekben folyó élet itt mutat a legtöbb rokonságot a sámsonházi kétbeltelkű településen megfigyeltekkel.

37 A szomszédos Heves megyéből Igaz Mária a szarvaskői szálláskeriteket írja le,

38 Bakó Ferenc pedig két tanulmányban foglalkozik a Heves megyei csűrös-istállók elterjedésével. Kutatásai szerint Maklár, Vécs, Füzesabony Mikófalva, Balaton községekben voltak az istállók és pajták elkülönítve a lakóházaktól.

39 A Heves megyei példák alapján két jelentős eltérést tapasztalhatunk: míg Sámsonházán a pajtákat és istállókat egy fedél alá építették és az istállókat nem lehetett fűteni, addig Heves miegyében az istállók és pajták többnyire külön épültek, az istállók pedig tüzelősek voltak. JEGYZET _.„._., ^ 1. Zólyomi József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1975/21. 71—92. 2. Korpás Emil: Adatok a nógrád megyei tótság népi építkezéséhez. Néprajzi Értesítő, XXVII (1935). 117—119. 3. Hofer Tamás: Csűrök és istállók a falun kívül. Ethnographia, LXVIII (1957). 377—421. 4. A felsorolt községek tagosításl térképei 1867-ből. Megyei Földmérő Hivatal. Balassagyarmat. 5. Fél Edit: Néprajzi adatok Örhalomból. Néprajzi Értesítő, XXX (1938). 78—83. 6. A sámsonházai kétbeltelkes településre Vargha László hívta fel a kutatók figyelmét. (Vargha László: Népi építkezés. In: Nógrád megye műemlékei. Budapest, 1954.) 7. A sámsonházai evangélikus lelkészi hivatalban őrzött Canonica Visitáció, 1875. 8. Az 1728. évi összeírás megemlíti, hogy a falut kb. húsz évvel ezelőtt telepítették újjá. (Nógrád megye Levéltára (továbbiakban NmL) 1728. évi összeírás). 9. NmL. 1715. évi összeírás. 10. NmL 1720. évi összeírás. 11. Canonica Visitáció, Sámsonháza, 1875. 12. Schematismusok. 13. A község földesurai Nagybárkány, Tar, Kisterenye községekben laktak. 14. A jobbágytelkek számának alakulása 1724—1844 között: 1724-ben: 10 1750-ben: 24 1771-ben: 45 1781-ben: 36 1828-ban: 42 1844-ben: 39 (NmL. összeírások) 207