Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Zólyomi József: Kétbeltelkű település emlékei Sámsonházán

viszonylag kevés pajta és istálló volt a kertekben, mert ez valamivel mélyebben fekszik mint az északi oldal, a Kis-Zagyva áradásai miatt csak a magasabb részeken lehetett építkezni. A pajták és istállók többsége az országút északi oldalán helyezkedett el, részben az út mellett, részben az ezek mögött meghúzódó kertekben. A Pajtáskerteket a lakótelepüléstől a Kis Zagyva patak választotta el. Mivel a falu főutcája és a Pajtáskerteken átvezető országút, keletinyugati irányban, ,,V" alakot képez, ezért a lakóházak és a pajták közötti távolság 100—250 méter között váltakozott. A pajták és istállók megközelítése a faluból a Kis-Zagyvára épített háram gyalogátjárón, korláttal ellátott hídon történt. A hidakat mindkét irányból alig egy méter széles gyalogúton lehetett megközelíteni. 1967^ben, amikor a Kis-Zagyvát szabályozták, a hagyományos gyalogutak miatt, az új hidakat a régiek helyére kellett építeni. (З.аЬга) Gyalogjáró a Kis-Zagyva fölött Kora Arra a kérdésre sajnos nem tudunk válaszolni, hogy a Pajtáskertek mikor alakultaik ki Sámsonházán. Levéltári kutatásaink során sem a Pajtáskertekre, sem az ott épült pajtákra és istállókra nem találtunk olyan adatokat, amelyek segítséget adhatnának e települési forma községen belüli eredetének tisztázásához. A legkorábbi fonrásul a II. József féle katonai térképet használhattuk fel.

23 E térképen településre utaló jeleket csak a Kis-Zagyva patak jobboldalán láthatunk, ahol a régi falu jelenleg is van. À patak baloldalán — ahol a legutóbbi időkig a Pajtáskertek voltak — nem láthatunk' a térképen olyan jeliét^ amely ott épületek előfordulását bizonyítaná. A térkép alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 18. század végén, a térkép .készítésié idején a kétbeltelkes település még nem volt meg Sámsonházán. A következő térkép, amely a község települési formájára utal 1867-ben készült.

26 (4.ábra) Ezen a kétbeltelkű település már koforrott 188