Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

Szülés végeztével a bábaasszony vizes ruhával letörölgette az as2szonyról a vért, utána „megkente". Ügy tartották, hogy ilyenkor össze kell masszírozni a méhet, mert „szét van menve". A gyomortól lefelé irányuló mozdulatokkal minden károsnak vélt maradványt igyekeztek eltávolítani a szülőnőből. Olyan hasznot is tulajdonítottak ennek, hogy így nem marad hasa szülés után. Ez utóbbit szolgálta az is, hogy az aszszony törzsét vizes lepedőbe csavarták. Mások szerint száraz ruha is elég, legjobb égy ócska vállkendő. Fontos az, hogy jó szorosan tekerjék rá, minél fájdalmasabb, annál inkább használ. Ezt követően a bába az anyós segítségével az újszülött körüli teendőkhöz látott, míg a menyecske anyja továbbra is a szülőasszony körül foglalatoskodott.

92 1 5. GYERMEKÁGY 5.1. A gyermekágyas asszony egészségügyi gondozása Amíg a bába a szülőasszonnyal, újszülöttel kapcsolatos teendőit végezte, akinek nem volt dolga a jelenlévők közül, hozzálátott a „sátoroságy" („fekvősátor", „fekősátor", „sátor") elkészítéséhez.

93 A padlás gerendáihoz erősített, díszes lepedő az „ártó szemek" ellen volt hivatva védeni az anyát és gyermekét. A gonoszelhárító hatást vélték fokozni azzal, hogy a lepedőbe fokhagymát, kenyérdarabot kötöttek, tűt szúrtak, az ágyat, sőt az egész szobát meghintették szenteltvízzel. A gyermekágyasnak lepedővel való elkerítése a 20-as évekig volt szokásban.

94 A szülőasszonyra tiszta inget adtak, tiszta pendelyt, bár a nagytöbbség azt tartja, hogy barhent alsószaknya jobb ilyenkor, mert a vászon „megkérgesedik" a vértől. Tiszta ágyneműbe fektették, de nem fehérbe, mert „összefente volna". Két párnát tettek a feje alá, dunnával takarták be. Amíg tisztulása tartott, egy rossz barhent alsószoknyát tettek még alá is, amin időnként fordított egyet, majd ha nagyon átnedvesedett, kicserélték egy másikkal.

90 Általános vélemény, hogy szülés után pálinkát kell inni a gyermekágyasnak, most már amennyi jólesik neki, ez segíti felerősödését. Hangsúlyozottan erős pálinka kell, az jobban használ, továbbá az édespálinka — úgy tapasztalták — ilyenkor hasmenést, hascsikarást okoz. Legtöbbször maga a bába hozatta a pálinkát, s egy kis összetört gyömbért kevert hozzá, „hogy erősebb legyen". Enni azonban nem tanácsos szülés után, mert könnyen bele is halhat — mondják. 2—3 napig csak egy kis „könynyű kosztot", rántott levest, tejet, tejeskávét adtaik neki. A 30-as évektől terjed az a nézet, hogy ehet mindjárt bármit, ha megkívánja. Hagyományos felfogás szerint ugyancsak a gyermekágyas halálát idézi elő, ha szülés után hagyják elaludni: olyan fáradt ugyanis ilyenkor, hogy már nagyon közel van a halál állapotához. Ezért valaki, legtöbbször édesanyja ottmaradt a menyecskével, mesélt neki, kérdezgette, és csak 5—6 óra múlva hagyták pihenni. A szülés utáni vérzést általában nem tartották rendellenesnek : a „rossz vérnek" ki kell jönni. Ha ez olyan nagymértékben jelentkezett, 168