Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

88. V. ö.: Istvánffy Gy. 1896. 280. — Kiss L. 1920. 92. 1. 89. Valószínű, hogy annak a szokásnak lepusztult töredéke, amit a hevesi palócok tartanak: „Az áldott állapotban elhalt nő. . . mellé egy kis inget, egy ézál vékony viaszgyertyát és egy krajcárt is helyeznek el, amit a keresztanya köteles adni." Istvánffy Gy. 1894. 182.) V. ö.: Gönczi F. 1914. 358. 90. Ugyanakkor mennek a „Gyula vizié" is az ,,lpóra'\ 91. Halottak napján nem jó varrni. Tollat fosztani jó, de fonni sem, se mosni. 92. Mindenszentek napján mise után a szegények kiállnak a templom elé és a jobb módúak cipót adnak nekik. Mikor átvették az ajándékot, a szegények rózsafűzért mondanak az adakozó halottjáért. (F. Hangony, sgy.) Kiskunhalason „halottak hetibe" nem szabad kimeszelni a házat, mert meghal valaki (sgy.) 93. Azokon a területeken, ahol a nép adottságainál fogva hagyományőrző, megtalálható a lélek útjának ez az állomása. (Ld.: Berze N. J. III. 236. — Gönczy F. 1914. 366. — Benkóczy E. 1907. 151. — Mikófalva, F. Hangony, sgy.) Azelőtt általános lehetett a magyar néphitben. 94. Más vidékeken pontosan meghatározzák, hogy mennyi idő alatt kell kimosni a halott ruháit. Baranyában 14 nap (Berze N. J. III. 231, 124.), a Balaton mellékén két hét (Jankó J. 1902. 416.), Göcsejben két tél leforgása előtt (Gönczi F. 1914. 367.). Gyűjtőterületünkön tehát a szokás szegényedett a totalitásban. 95. V. ö.: Herkely K. 1937. 185. 96. A szellemmel való párbeszédet szinte szóról szóra így írja elő a Baranya megyei és a hódmezővásárhelyi néphit. (Ld.: Berze N. J. III. 236. — Kiss L. 1920. 92.) 97. Egerben a halál utáni negyvenedik napon misét mondatnak az elhunytért. A templomban megjelenik az egész rokonság. Mise után kimennek a sírhoz és elhívják a halottat, hogy menjen velük a „tudós asszony"-hoz. Az Ö közvetítésével megkérdezik, hogy kíván-e valamit a halott. Ha pl. azt mondja, hogy nem tettek a kezébe olvasót, vagy imakönyvet, akkor a legközelebbi halott koporsójába teszik, s így küldik el neki (sgy.). Felnémeten, Mikófalván (sgy.), Besenyőtelken (Berze N. J. 1910. 27.) szintén meghatározott idő elmúltával kell elmenni a tudós asszonyhoz. A halott-látó asszonyok fő működési területe Eger vidéke. Baktán, Novajon Dormándon (ember!), Szalókon voltak, vagy vannak ilyen halottlátók. Természetes, hogy a centrumok közelében ilyen kötött formája alakult ki a halottidézésnek, örhalom és Varbó kb. 100 kilóméternyi távolságra fekszik innen. A varázs, hogy meg tudják jeleníteni a természetfelettit, még itt is erős. De nem szül már olyan szokást, ami időhöz kötött és mindenkire kötelező érvényű lenne. V. ö.: Herkely K. 1937. 186. — Molnár J. 1938. 140. — Nyáry A. 1908. 98. Baranya megyében az elhunyt szelleme harmadnapon jelenik meg, Nagyszalontán évfordulókor. (Ld. : Berze N. J. in. 236. — Szendrey zs. 1914. 323.) 99. A szövegek meghatározását Erdélyi Zsuzsának köszönöm. 100. ÉKsz. 481. 101. Néder Géza plébános szíves közlése. 102. Malonyay D. V. 316. 103. Az információt Néder G. plébánosnak köszönöm. 104. kulcsár K. 1969. 124. 105. Clifton, J. A. 1968. 291. 106. Ortutay Gy. 1971. 285. 107. Arensberg-Niehoff 56. 108. örhalomban a több generációt magába foglaló nagycsalád mintegy 1960-ig funkcionált és ebben a családszervezeti formában — amint ezt a néprajzi terepkutatás folyamán magunk is megállapíthattuk — a vezetőszerep az asszonyoké volt. Ennek a matriarchátusra emlékeztető helyzetnek az ismeretében 1945-1946-ban a kisgazdapárti agitátorok főleg az asszonyok körében fejtettek ki tevékenységet, hogy ezzel akadályozák a férfiak esetleges közeledését a baloldali pártok felé: NMT. IV, 69, 109. Ujváry Z. 1969. 165. 110. Clifton, J. A. 1968. 227. 111. Dienes J. 1963. ш