Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

JEGYZETEK 1. Ortutay Gy. 1937. 2. Az eddig megjelent kísérleteket, munkákat elemzi: Dankó I. 1975. 3. Herskovits, M. J. 1960. 443. 4. Heiz F. 1940. 5. Bakó F. 1948. 6. Fél E. 1938. 7. Hugyagra ld. NMT I. 64, 110, 124, 305; örhalomra ld. NMT I. 95-96, 198; Varbóra ld. NMT I. 95-96, 198. 8. Saját gyűjtés, 1940. 9. Ld. az ipolyvarbói róm. kat. plébánia anyakönyveit. Az 1749-1759. évekre vonatkozóan anyagot 1941-ben gyűjtöttem ki. 10. Schematismus 1940. 63. 1. Az esztergomi érsekség a varbói plébániát 1332 óta tartja nyilván. 11. A fuvarozásra id. Zólyomi J. 1975. 101. 12. Mocsáry A. 1826. Hugyag: I. 234-235; Trás-örhalom : I. 298; Varbó: I. 366-373. — A hugyagi savanyú víz sorsát az Ipoly szabályozása pecsételte meg, az új meder ugyanis megsemisítette a forrást (Ballá István tsz elnök szíves közlése). 13. NMT II. 30, 31, 33. 14. Manga J. 1968. 17. 15. Borovszky S. 1911. 54, 56, 99-100. 16. Mint a 9. sz. jegyzet 17. Népszámlálás, 1970. 18. 340. 18. NMT III. 26

; 133. 19. Kapros M. 1975. 135. 20. Saját gyűjtés, 1940. év. 21. Helységnévtár, 1942. 119. 122. 22. Fel E. 1938. 23. Fél E. 1938. 83. 24. Saját gyűjtés, 1941. év. 25. Ballá István termelőszövetkezeti elnök és Hegedűs József tanácselnök közlései alapján. Segítségüket, tanácsaikat — elsősorban Ballá Istvánnak — ez úton is hálásan köszönöm. 26. Kezembe került a Csemadok 1974. VI. 15-16. napjain Zselizen (Zvielovce) szervezett folklór fesztiválján rendezett népművészeti kiállítás katalógusa. Az ábrák nagyobb része az ipolyvarbói-vrbovkai népviselet, népi hímzés és szőttes legszebb darabjait mutatta be. Ebben az évben a csehszlovák-magyar kulturális egyezmény keretében ezen a területen néprajzi gyűjtést folytathattam. 27

% Czuczor-Fogarasi 1864. IV. 1193. 28. Negyvenölés: a nagyböjt 40 napja alatt naponta csak egyszer szabad enni. (A nagyböjt hetei: 1. csonkahét; 2. nevetlenhét; 3. fehérhét; 4. guzsalyhét; 5. feketehét; 6. virághét: 7. nagyhét;) Asszonyok szokták végezni, de kevesen tartják be végig, férfiak úgy negyvenölnek, hogy ez alatt nem isznak pálinkát. Gyűjtőterületünk a Somogy megyei szokásnak teljesebb formáját szolgáltatta: „Aki a 12 böjtöt megtartya, tizenkét nappal előbb megtudja halála óráját". (Berze Nagy J. III. 224.) 29. Ezek, a halál közeledését és bekövetkeztét megmutató jelek általánosan elterjedtek s a temetést és a babonát tárgyaló dolgozatokban mindenütt fellelhetők. Ld : az alábbi idézet munkáját. 30. V. ö.: Kiss L. 1920. 31. — Gönczi F. 1914. 357. — Wichmanné H. J. 1907. 292. 31. Nagylocban (Nógrád m.) a haldokló kisgyerekre ráterítik az apja ingét, hogy meg tudjon halni, ha az apja távol van. Eddig azért nem tudott, mert az apját várta. (Saját gyűjtés.) 32. Ágyat olyankor szoktak megátkozni, ha az örökségből kitúrnak valakit azzal, hogy nem adják át neki azokat a javakat, amiket a végrendelkező neki hagyott A kárvallott ilyenkor megátkozza azt a holmit, pl. ágyat), hogy aki eltulajdonította, „ne használhassa azt egészséggel" (vagy ne tudjon benne meghalni). 33. A haldoklást megkönnyítő cselekvéseknek szinte teljes hiánya kétségtelenül hagyomány szegényedéssel magyarázható. Más vidékeken csaknem mindenütt találni ilyen célt szolgáló eljárásokat. 34. Általában tilalmas siratni a haldoklót. Ld.: Püspökladány (sgy.), Berze N. J. 226. — Kiss L. 1920, 31. — Gönczi F, 1914. 258. 127