Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

Az egység partizánjai a politikai biztos előtt felesküdtek az Ideiglenes Nemzeti Kormányra, majd az egység parancsnoki kara szikratávírón a következő üzenetet küldte Debrecenbe: (205) „A nógrádi partizánegység tisztjei és katonái, a magyar szabadságharc régi harcosai, nagy lelkesedéssel fogadták az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának hírét és a mai napon felesküdtek, hogy mindhalálig hűen teljesítik a nemzet kormányának parancsait. A német rablók által még megszállt területen állva folytatják a harcot az ellenség teljes megsemmisítéséig." A „Szózat" azonban nemcsak a partizánokhoz jutott el, hanem az „Igaz szó"-n keresztül a hadifogolytáborokban levő magyarokhoz is. Október 15-e után a szétbomló magyar hadseregben mind gyakoribb lett az egyéni szökés, és a kisebb kötelékek alkalomszerű átállása. Egyszer-egyszer parancsnokok által szervezett és végrehajtott átállások is előfordultak: ezredeket, zászlóaljakat vezettek át a Vörös Hadsereg oldalára. (206) A szovjet hadifogolytáborokban 1944 végén tehát voltak már olyan tisztek, akikre rá lehetett bízni az új magyar hadsereg szervezését és vezetését. Ott voltak azok a munkás-paraszt katonák is, akik ugyancsak önként mentek át a Vörös Hadsereg oldalára. Ezek jelentős többségével úgy lehetett számolni, hogy vállalják a fasiszták elleni harcot, ha engedik és ha hívják őket. (207) A Szózat hívó szava élénk visszhangra talált ezek között az emberek között. Cseljabinszk, Temesvár, Debrecen, Jászberény és a többi hadifogolytábor magyar lakói közül már december végén ezren és ezren jelentkeztek az alakuló önkéntes magyar hadosztályokba azzal, hogy készek harcolni a fasizmus ellen. És a jelentkezők között — okmányokkal és emléklapokkal igazolhatóan — százan és százan ott voltak a salgótarjániak, etesiek, karancsaljaiak, az iparvidék dolgozói és a megye nincstelen parasztjai is. Közülük sokan — az 1., és 6. magyar gyaloghadosztály tagjaként — Ausztriában élték meg a győzelem napját, bizonyítva, hogy Nógrád fiai hűek maradtak a 19-es hagyományokhoz. (208) A múlt öröksége. Ahonnan el kellett indulnunk A szabadság fénye melett sötét árnyékként telepedett azonban megyénkre az az örökség, amit a 25 éves horthy-fasizmus és az azt betetőző nyilas rémuralom hagyott maga után. Bár a megye felszabadítása viszonylag rövid időt vett igénybe, és huzamosabb állóharcok a megye mai területén csupán Szécsényben és környékén voltak, mégis az emberi életben és anyagi eszközökben keletkezett pusztulás rendkívül nagy volt. Dr. Kovács Jenő Nógrád-Hont vármegye alispánjának — az 1945—1946 évről készített — 1947. június 17-i jelentése szerint „a háború okozta károk által súlytott vármegyék közül Nógrád-Hont vármegye országos viszonylatban a harmadik helyen állott." Bár a jelentés — a többi korabeli felméréshez hasonlóan — Nógrád-Hont 165