Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

A múzeumi szervezet tevékenysége - Forrásközlés

Héjj Qsatoa — Öze János Adatok az „elfelejtett nógrádi költőnő", Ferenczy Teréz életrajzához. (Forrásközlés) A Ferenczy Terézzel foglalkozó szakirodalom ezidáig a költőnő születésére vonatkozóan nem tudott felmutatni meggyőző, hiteles írott bizonyítékokat. Szinnyei a születési dátumot 1830-ra teszi. (1) Dr. Halmi Piroska 1903-ban megjelent Ferenczy Teréz élete és költeményei című munkájában írja (2): Pintér Sándor szécsényi ügyvéd 1902. július 4-én hozzáintézett levelében arról tett említést, hogy Ferenczy Teréz hajdani barátnőjénél — özv. Bulcsú Pálné sz. Kozma Borbála — két-három évvel idősebb volt. Ebből arra következtet Halmi, hogy Ferenczy Teréz nem 1830-ban, hanem 1827 vagy 1828ban született. Hivatkozik a Pesti Hírlapra, mely szerint Ferenczy Teréz költőnő 25 éves korában halt meg. (3) Halmi szerint azért ez a leghitelesebb adat, mert itt a temetés napját is feljegyezték. Bacsich Metód, szécsényi plébánostól kapott értesülése alapján írja: „Ferenczy Teréz költőnő, a nagyszécsényi római katholikus plébániai kereszteltek anyakönyvében nem fordul elő, a nagyszécsényi temetőben van eltemetve, meghalt 1853. május 22-én, élte 25-ik nyarában; tehát ekként 1828-ban született." (4) Ferenczy Teréz ,,. .. atyja Sámuel, református, a rimaszombati nemes Ferenczyektől származott, anyja Ballay Teréz, mint gyermekei római katholikus, szintén nemesi család sarja. Boldog házasságukat négy gyermekkel áldotta meg Isten, három leánnyal s egy fiúval. Legidősebb gyermekük Hermina, férjezett Záhonyné, a második Teréz. A harmadik leány Fanni, férjezett Varga Feliciánné, kinek ura losonci kereskedő volt, s Teréz ifjúkori barátnőjének állítása szerint megrendítő véget ért, meg megbukott, és Szécsényben főbelőtte magát. Az egyetlen fiú, a ccalád büszkesége Lajos, egyházi pályára lépett." (5) Halmi írja: „Ferenczy Sámuel eredetileg könyvkötő, e négy gyermek atyja, Rimaszombatból jött Nagyszécsénybe, hol csakhamar bejutott a Forgách uradalomba, s elvette Ballay számtartó lányát, így lőn eleinte ellenőr, később szeszgyári igazgató, mely állás nagyon jövedelmező volt." (6) Dr. Ägner Lajos az életrajz megírásához felhasználta „óvatosan az eddig megjelent cikkeket", ugyanakkor „Ferenczy Teréznek még élő rokonaihoz, barátaihoz, barátnéihoz" fordult adatokért. (7) Az adat343